Majorossy Judit: Egy történelmi gyilkosság margójára. Merániai Gertrúd emlékezete, 1213 - 2013. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 2. (Szentendre, 2014)

IV. - Szakács Béla Zsolt: A királynék művészete - a művészettörténészek királynéi

Szakács Béla Zsolt: A királynék művészete - a művészettörténészek királynéi

10. kép

Az óbudai királyi majd királynéi palota feltárása (Lechner 1924 nyomán)

9. kép

Az esztergomi palotakápolna belső tere (Fotó: Szakács Béla Zsolt)

gésbe.30 Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a korai gótika olyan csúcsművei, mint például az esztergomi várkápolna (9. kép), korántsem datálhatóak egyértelműen III. Béla és Capet Margit idejére, hanem könnyen lehet, hogy éppen ezekre a részletekre vonatkozott a palota 1198-ban említett „befejezetlensége”.31

Ugyanakkor szabadjon éppen a jelen konferencia alkalmával hangsúlyozni, hogy a gótika újabb hullámában talán Gertrúdnak is lehetett némi szerepe. Ismeretes, hogy a királyné milyen erőteljes befolyással bírt II. Andrásra.32 Azt is jól tudjuk, hogy a királyné öccse, az 1207-ben kalocsai érsekké kinevezett Merániai Berthold állhatott a kalocsai székesegyház nagyszabású kora gótikus újjáépítése mögött, amelyre 1210-től kerülhetett sor, és vélhetőleg gyors ütemben el is készült.33 Az itt jelentkező stílus igen közel áll az óbudai királyi palotán (10. kép) tapasztalhatóhoz, melynek datálása azonban nem egyértelmű: egy-11. kép

A pilisi ciszterci kolostorban talált sirkőlap töredékei lovagalakkal (talán a Courtenay család egyik tagjáé)

(MNG, Ltsz. 92.4.1M- 92.4.7M;fotó: Szakács Béla Zsolt)

30 Marosi 1984: 85-86.

31 Például Marosi 2013: 52-53

32 Például Zsoldos 2005:125.

33 Marosi 2000; Takács 2000.

224