Rajna András (szerk.): Múltunk a föld alatt. Újabb régészeti kutatások Pest megyében - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 1. (Szentendre, 2014)
Rácz Tibor Ákos: Dabas középkori temploma és temetője
Rácz Tibor Ákos: Dabas középkori temploma és temetője Rácz Tibor Ákos Dabas középkori temploma és temetője Bevezetés A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, majd jogutódja, a szentendrei Ferenczy Múzeum 2007 őszétől kezdődően a középkori Dabas területén több ízben végzett megelőző régészeti feltárásokat.1 2012 június-júliusában, illetve 2013 júniusában a Templom-dombra tervezett emlékmű építési munkálatait megelőzően került sor a középkori település elpusztult templomának és temetőjének részleges kutatására.2 Középkori írott forrásaink a török korban elpusztult települést gyakran említik.3 Újkori feljegyzések szerint az elpusztult templom köveit az 1793-1794-ben felépült református egyház építésére használták fel.4 5 A mai Dabas középkori előzményétől délkeletre települt újra a 18. században. Az egykori falu, valamint a középkori templom és temetője így jól kutatható állapotban maradt ránk, területe a város frissen fejlesztés alá vont gazdasági-ipari övezetébe tartozik. A Templom-dombon az 1960-as évek elején Für Lajos általános iskolai tanár vezetésével amatőr kutatás zajlott. Dokumentáció ekkor nem készült. A résztvevők elmondása alapján vázrészek és vakolattöredékek képezték a leletanyagot, de ezek nem maradtak ránk. Kovács László 1973-as helyszínelését követően 1974-ben Pálóczi-Horváth András a domb magasabb részén habarcsos kőtörmeléket, a domb déli szélén 6-8 elpusztított sírt figyelt meg.s 2007 augusztusában a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat szondázó ásatás keretein belül három kisebb kutatóárkot nyitott a Templom-domb tövében, mindháromban a középkori templom körüli temető sírjai kerültek elő.6 2008- ban, a középkori település területére tervezett élelmiszer áruház környezetének rendezéséhez kapcsolódóan, immár a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága 12 bolygatott temetkezést, valamint 9 gödröt és 2 árkot tárt fel a domb északi részén.7 A sírok egy rétegben helyezkedtek el. Az 1. sír koponyája mellett eredetileg a szájba helyezett, kopott, ezüst Szent László dénárt találtunk (CNH I. 36). A templom lokalizálására 2012-ben a domb legmagasabb pontján egy 4x4 m-es alapterületű szelvényekből álló hálót tűztünk ki, melyet a feltárás eredményeinek függvényében folyamatosan bővítettünk (1, 3. táblák). Hat szelvényt tártunk fel ekkor, köztük 1 m-es tanúfalakkal, illetve két további szelvényünk 2x4 m alapterületű volt. A tanúfalakat 1 A kutatásokat összefoglaló előzetes beszámoló: Rácz 2013. 2 A Templom-dombon az Aldos Hagyományőrző Egyesület az egykori templom maradványait bemutató emlékművet kíván elhelyezni. Feltárásunk csak a tervezett emlékmű alapterületére terjedt ki. A feltáráson részt vettek a Szegedi Tudományegyetem régészhallgatói: Hegyi Borbála, Nyúl János Tibor és Miháczi-Pálfi Anett; dabasi fémkeresősök: Greman István, Gudmon Sándor, Kosztolányi Gyula, Rácz Bertalan és Rácz Nándor; az egyesület által szervezett önkéntesek; a váci Tragor Ignác Múzeum munkatársai: Hostyinszki Attila és Kóka István; valamint a szentendrei Ferenczy Múzeum munkatársai: Buránszki Nóra, Jakucs János és Sarkadi Gergely. Munkájukért ez úton mondok köszönetét! Jelen tanulmány elkészítéséhez nyújtott segítségükért külön köszönetét szeretnék még mondani kollégáimnak: Buránszki Nóra (sírrajzok), Füredi Ágnes (rekonstrukciós rajz), Lukács Katalin és Hostyinszki Attila (restaurálás), Nagy Balázs (numizmatika), valamint Érdi Benedek, Pánya István és Szőcs Péter (geodézia és felszínrajzok). A terepi és tárgyfotókat a szerző készítette. 3 Dabas 1264-ben jelenik meg az írott forrásokban. Egy 1282-es birtokper kapcsán említik Szűz Mária tiszteletére szentelt templomát: Györffy 1998: 514; Tari 2000: 55. 4 Czagányi 1993: 6-7. 5 KM A 2037/83,1326/76; Pálóczi 1974: 89. 6 A kutatóárkokat forgórakodóval ásták ki, bár a középkori temető helye és kiterjedése már ekkor ismert volt. Az ásatásvezetők elmondása szerint az északnyugati oldalon nyitott, 25 m2-es alapterületű árokban egy ossariumot azonosítottak. Ekkor vágták ki a dombot fedő akácost, majd a felszínt gépi erővel egyengették el. 7 Rácz 2009:177-178. 107
