Rajna András (szerk.): Múltunk a föld alatt. Újabb régészeti kutatások Pest megyében - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 1. (Szentendre, 2014)
Dinnyés István: Korai szarmata síremlékek Ócsáról és Albertirsáról
Dinnyés István: Korai szarmata sírleletek Ócsárol és Albertirsáról Világossárga aranycsüngő (1. tábla 3). Az eredetileg patkó alakú csüngő szalagja a fül mellett két-két teljes fordulattal (a viselve bal oldali előre, a jobb oldali hátra felé) megcsavarva, a csavart rész nagyjából vízszintes, a lehajtó végek kissé befelé íveltek. A csüngő szalagja (kiterített hossza 6,4 cm) 2,4-2,6 mm széles, 0,6 mm vastag, előoldalán két borda között sekély mélyedés húzódik. Kalapálással megszélesített végeire forrasztva egy-egy, 1,5 mm széles, vékony szalagból hajlított, kerek rekesz. A szalag közepére forrasztott, kerek fül 2,2 mm széles, középen hornyolt, a csüngő szalagjával egyező, de keskenyebbre vágott szalagból készült, előoldali vége alá két, kicsi gömböcske forrasztva. A fülnek a hátoldalon túlnyúló, 11,4x5 mm-es, trapézszerű lappá kalapált részére körülbelül 1,7 mm széles, vékony szalagból hajlított, fordított csepp alakú rekesz van forrasztva, alul a szalagvégek kereken visszahajlanak. A rekeszekben kidomborodó, lyukacsos felületű, áttetsző, sötétkék üvegbetét. A középtag rekeszéből kevés üveg kifolyt a gömböcskék alá és kevés üveg van a középtag baloldali kerek „rekeszének” alján. H: 3,33 cm, Sz (magasság): 1,35 cm, V: 0,50 cm, súly: 2,194 g. Hatszirmú virág alakú ruhadísz (1. tábla 4). Pozitív mintán préselt, világossárga aranylemezből kivágott. Közepén gyöngysort utánzó keretben kerek, félgömbös kiemelkedés, a lapos levelek szélén, patkó alakban „gyöngysor”. Két, egymással szembeni levélen kis lyuk a felvarráshoz, az egyik lyukasztott levél sérült, hiányos. Á: 1,45-1,55 cm, lemez V: 0,05-0,1 mm, súly: 0,120 g. Fehérbronz, közel szabályos kör alakú, öntött tükörlap (1. tábla 5). Enyhén domború előoldala közepén kis mélyedés, a perem mentén két, keskeny, esztergált vonal fut körbe, a külső vonal a tükörperem beszűkülése miatt helyenként hiányzik. Hátoldala enyhén homorú, esztergált díszítése: közepén 0,5 cm átmérőjű, kívül széles hornyolattal övezett mező, közepén kerek mélyedéssel; a belső harmadnál két homyolat alkotta borda; a külső harmadban széles hornyolat, majd vonal és hornyolat között keskeny borda, a peremtől 0,7-0,8 cm-re egy szélesebb hornyolat. Tükörnyélnek nem látszik nyoma. A: 7,86-8 cm, M: 0,21 cm, vastagság a peremnél: 0,12-0,18 cm. Világos piros színű, jól iszapolt, korongolt, kissé ferde állású, szűk nyakú, zömök korsó (2. tábla 1). Rövid ívben kihajtó, kerekített perem, domború profilú, csonkakúpos váll, lekerekített hashajlat az alsó harmadban. A profilálatlan, kissé homorú fenék szélén keskeny sáv, a homorú felületen három, vékony, koncentrikus vonal részletei. Sötétpiros, matt festése függőleges és vízszintes ecsetvonásokkal készült, kiterjedt a perem belső oldalára is, festetlen részletek csak a fenék közelében. A festés az edény egyik feléről teljesen levált, a megmaradt részeken pedig foltokban elvékonyodott. Festés nélküli vállrészén két, erős vágásnyom hiányzó felületrészekkel. M: 13—13,2 cm, Pá: 5,2 cm, legnagyobb Á: 12,8 cm, Fá: 5,1 cm. Az ócsai lelet5 a hiteles megfigyelések nélküli, korai szarmata, női sírleletek6 számát gyarapítja. A múzeumba került tárgyak közül a három, gömbölyű karneolgyöngy és a hatleveles ruhadísz a módosabb temetkezések gyakori leletei7 közé tartozik. Csüngője a patkó (félhold) alakú, rekeszes és középtagos aranycsüngők8 sorába illeszkedik. Az eredetileg patkó alakú csüngő a teljes, közel 3x3 cm-es méretével a legnagyobb,9 megcsavart szalagjával pedig egyedülálló az alföldi csüngök között. A középtag aljának kétkaréjos megoldása hasonlít a Kelebia-vermesjárási sírlelet préselt, „lant alakú” ruhadíszeinek kétkaréjos végére,10 valamennyire a kiskunfélegyházi11 és a Szánk—móricgáti csüngök12 aljának háromkaréjos, granulációs végződésére. 5 A csüngő és a ruhadísz: Dinnyés 2007: 363-364 (IV. tábla 5, 8). 6 Például „Eger vidéke(?)”, Gyulavarsánd, Kiskunfélegyháza—Kecskeméti út: Párducz 1941a: 22—23 (X. tábla 4—9, XXXI. tábla 1—47, 48—82); Kőhegyi 1982: 271,273-274,286 (III. tábla 145,48-53, VI. tábla 1-17). Monor vidéke: Kőhegyi 1982: 292,294 (VII. tábla 1-17). 7 Kőhegyi 1982: 332-333,337-338; Istvánovits-Kulcsár 2006: 216-218,220. 8 Gyulavarsánd, Kiskunfélegyháza, Kiskunmajsa, Örvény (ma Tiszafíired-Tiszaörvény), Szeged-Csongrádi út 24. sír: Kőhegyi 1982:274,285,290, 296,321 (II. tábla 49, VI. tábla 1-2, VI. tábla 19, VII. tábla 18, XII. tábla 5).Tápiószele: Párducz 1950a: 69 (XIV. tábla 1/1); Kőhegyi 1982: 301. Szintén középtagos a valóban félhold alakú, tenki csüngő: Szabó 1969: 44 (20. kép); Kőhegyi 1982: 303 (VIII. tábla 1). 9 Gyulavarsánd 2,4x2,2 cm, ismeretlen lelőhelyű 2,3x2,2 cm, a nagyobb kelebiai 2,4x2,2 cm, Monor vidéke átmérő 2,5 cm: Kőhegyi 1982:274,276, 284,294. 10 Kőhegyi 1982: 284 (IV. tábla 19-23). 11 Párducz 1941a: 23 (XXXI. tábla 58-59); Kőhegyi 1982: 286 (VI. tábla 7-8). 12 Kőhegyi 1982: 326,329 (XIV. tábla 3-5). 96
