Rajna András (szerk.): Múltunk a föld alatt. Újabb régészeti kutatások Pest megyében - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 1. (Szentendre, 2014)
Mali Péter: Biatorbágy-Szarvasugrás középső bronzkori temetője
Mali Péter: Biatorbágy-Szarvasugrás középső bronzkori temetője Gyakori tárgyak még a gömbszelet alakú bronz pitykék, átlagosan 12-15 mm átmérővel. A spirálgyöngyökhöz hasonlóan nem lehet sem időhorizonthoz, sem kultúrához kötni őket.48 Előfordulásuk jóval ritkább, csak öt urnához kapcsolhatók.49 Az U72 esetében figyelhető meg a normálistól eltérő forma, itt 50 átlagos pityke mellett egy átlagosnál nagyobb, 25 mm átmérőjű darab található. Ennek feltehetően a viseletnél volt fontosabb szerepe, de erről a viseletrekonstrukciók fejezetben lesz szó.50 Bronzcsövecskék az eddig felsoroltaknál ritkábban és kisebb számban, de megjelennek a temető leletanyagában. Előzőekhez hasonlóan sem korszak-, sem kultúrahatározó szerepe nincsen ennek a tárgycsoportnak. Meghatározásukat nehezíti, hogy ezek is töredékes formában maradtak meg, és nehéz őket elkülöníteni a pödört szélű lemezek oldalsó, visszapödört darabjainak töredékeitől. A csüngök ritkábbak és három típusba tartoznak. Ezek a típusok a félhold alakú csüngök, a fordított szív alakú csüngök és a szemüvegspirál alakú csüngök. Ezt a két típust, főként a fordított szív alakú csüngőt, a Vatya- Kisapostag-kör jellemző ékszertípusának tartják.51 A temetőben a megjelenésük ritka, félhold alakú csüngő három esetben,52 míg fordított szív alakú csüngő egyedül csak az U42-ben jelenik meg (12. tábla 9). A félhold alakú csüngök öntéssel készültek, a felső részen visszahajtott akasztó található. A típus már a kultúra legkorábbi kialakuló fázisától jelen van.53 54 Mindhárom esetben párosával kerülnek elő, és sosem egy azon öntőmintából. Mindig egy kisebb és egy nagyobb méretű darab,34 ennek a viselettel lehet valamilyen kapcsolata. A fordított szív alakú csüngök más, ilyen típusú ékszerekhez hasonlóan, egy lemezből, kalapálással és kivágással alakított darabok, a felső részük akasztónak visszapödörve. Mint említettem csak egy sírból kerültek elő, ott azonban egyszerre öt darab. A fordított szív alakú lemezcsüngőket Bóna István a Vatya I/a. fázistól kezdődően tartja jellemzőnek.55 A szemüvegspirál csüngök nem kultúra vagy időszak határozóak, formájuk, a huzalból készült kettős spirál, általános forma a bronzkorban. Megjelennek a karikaékszerek is, az U17-ben feltehetően hajkarika (7. tábla 11), illetve két sírban spirál karperec töredékei (U21 - 8. tábla 16; U51 — 10. tábla 10,11) kerültek elő. A típus huzalból készült, általánosan elterjedt a középső bronzkor időszakában.56 Az ékszerek közé tartoznak még a tűk is, ebből összesen három darab fordult elő. Két esetben (U80 - 14. tábla 14; U63 - 14. tábla 6) csak a tű hegyének a töredéke volt a sírban és mindössze az U105-ben volt meg az egész tű, amely a ciprusi tűk típusába sorolható (17. tábla 11). Ez a típus a középső bronzkor első szakaszára jellemző tűfajta, megtalálható a Vatya-kultúra kulcsi, kisapostagi és dunaújvárosi sírjaiban is.57 Későbbiekben is megjelenik, de ekkor már jellemzőbb a T-formájú fej.58 Egy, a temetőben egyedi darab, az U8-as urnából előkerült torques (6. tábla 6). A kihajló karikában végződő torques az időszak jellemző lelettípusa. Közép-Európában általánosan elterjedt forma, a Vatya-kultúra területén az I/b. fázistól jelenik meg a temetők leletanyagában.59 Ezeknek a használata a közép-európai területen premonetárisnak tartott kontextusban is megjelenik, de a korai darabok még viseleti tárgyként is megtalálhatók a sírokban.60 3. Kőeszközök A temetőben kerámia és bronz mellékleten kívül egyéb nyersanyagokból készült tárgyak is kerültek a sírokba. Ezek mind kőből készültek, csonteszközök a temetőben egyáltalán nem voltak. Az U24-ből került elő egy folyami kőből kettéhasítással készült, őrléshez használatos kő, amelynek a markolati részét a használat tenyér alakúra koptatta (9. tábla 9). 48 Bóna 1975: 49. 49 U4 (5. tábla 7), U8 (6. tábla 8), U42 (12. tábla 4), U72 (15. tábla 4, 9), U79 (16. tábla 6). 50 Hasonló eloszlás, de ott kevés sírban sok pityke jellemzi a Dunaújvárosban feltárt temető Vatya I. fázisú sírjait is. Vicze 2011: 108. 51 Bóna 1975: 49. 52 U4 (5. tábla 5, 6), U8 (7. tábla 2,3), U21 (8. tábla 14,15). 53 Bóna 1975: 49. 54 Ez a típusú kettőség érdekes, figyelembe véve, hogy a Dunaújváros-Kosziderpadlás lelőhelyen, egy öntőmintán ugyancsak két darab, egy kisebb és egy nagyobb félhold alakú csüngő szerepel. Horváth 2004: 8/2. kép. 55 Bóna 1975: 50. 56 Bóna 1975: 49. 57 Bóna 1975: 49. 58 Bóna 1975: 55. 59 Bóna 1975: 50. Kulcs: Bóna 1975:17/22. Kisapostag: Mozsolics 1942. Dunaújváros: Bóna 1975:23/1; Vicze 2011:108. Rácalmás: Bóna 1975: 50. 60 Lenerz-de Wilde 1995. 30
