Török Katalin: Szentendre és legendás festői. Memoárok, naplók, levelek, irodalmi feldolgozások, interjúk és műalkotások tükrében (Szentendre, 2013)
Telepen kívüliek a harmincas években
kezével utánarajzolta a levegőben az alakját igen plasztikusan. De festészetről komolyan beszél velünk, és megnézi a képeinket. () is Szentendrét festi, utcarészleteket, kerteket figurákkal, de olyan dúsan, színesen, zsúfoltan, mint egy dzsungelt. Aztán néha nem is bújtatja Szentendrébe, hanem egyenesen magát a dzsungelt festi, tarka állatokkal, sűrű növényzettel. Nagyon szeretjük, őt is, a képeit is.”568 569 570 571 572 573 574 Korniss Dezső és felesége nem laktak a Haluskai-tanyán, ők is csak látogatóba jártak fel, mint Modok Mária, Paizs Goebel és a fiatal Mándy Stefánia. Szántó Piroskának erről is van egy kedves története. „Korniss lent lakik a városban, már 1937-ben költözött ide, a szobája a Rózsa fűszeres házában51’9 van, az emeleten, hát a világítása is jó. Csak át kell hatolni az udvaron, ahol Kalacs néni, a földszinti lakó minden esetben néhány bolhával ajándékozza meg a belépőt - egész álló nap ott ül egy alacsony karosszékben a kapu alatt, kövér, fekete batyu, mozdulatlan , csak az apró gyíkszeme ugrál végig a bejövő Pannin. De most már nézhet, ahogy akar, Panni és Korniss már legálisan is házasok. Ünnepélyesen megvacsoráznak együtt - azaz mértani pontossággal kétfelé osztják a tíz deka sajtot, az öt deka vajat s a negyed kiló kenyeret, aztán indulnak, jönnek ők is fel, a Haluskai-tanyára. Már ég a tűz a ház előtt, parázslik is lassan, pedig még csak alkonyodik. Boris néni a lépcsőn ül, Józsi bácsi, Boris néni férje is hazajött a munkából - kovács -, ő gavalléros mozdulattal egy nagy nyaláb szalmát hoz és ledobja a tűz mellé, isteni szaga van, végig lehet nyúlni rajta. Egy darabig csak piszkáljuk a tüzet, Bandi ordít, hogy ne zabáljuk meg egyszerre a sült szalonnát, mert rossz vége lesz - persze, szalonnának nyoma sincs. Korniss viszont részletesen kifejti, hogy hogyan kellene szalonnát sütni, ha volna, ő tudja a legjobban, az övé sohase esik a hamuba, s úgy jó, ha hagyma, kolbász és zöldpaprika is van a nyárson.- Inkább énekelj valamit - csitítja Panni, s azzal megindul az áradat. [...] Panni meg én a gyönyörű szerb dalok után alig merünk előhozakodni a mi alföldi pentatonjainkkal. Aztán lassan mindenki belekapcsolódik egy dalba, ami ismétlődik, ismét568 Szántó Piroska: Bálám szamara. Budapest, 1982. 222-224. p. 569 A Rózsa fűszeres háza a mai Bogdányi u. 41. szám alatt volt. 2008-tól (Korniss születésének 100. évfordulója) emléktábla jelzi, hogy egykor ebben a házban lakott és dolgozott a festő. lődik, elhal, újra kezdődik, Cserepes már horkol a szalmán, miután lehurrogtuk a maga költötte szövegre énekelt dalát, Boris néni előrukkol egy szakajtó sült krumplival:- Nem is vették észre, hogy a parázs alá tettem? Csöndben majszol a társaság.”" " Nemcsak a városban lakó, idősebb festők gyalogoltak sokszor kilométereket azért, hogy a város kifogyhatatlan témái, motívumai mellett a Szentendrét körbeölelő vidéket: ízbéget, Kőhegyet570 571 572 573 574, Annavölgyet5 2, Pismányt is vászonra rögzítsék. A Haluskai-tanya fiatal festőire is nagy hatással volt a körülöttük elterülő táj szépsége, az innen kínálkozó pazar és számtalan változatot felmutató kilátás a városra, égnek meredő templomtornyaira, a csillogva kígyózó Dunára, a Pilis titkokat rejtő sűrű, sötét erdejű hegyvonulataira. Szántó Piroska tolmácsolásában szinte érezhetővé válik a mezei virágok illata, a lágy szellő, a tekintet szabad mozgása a táj felett. „Festek kora reggel fent a csúcson, hatalmas táblát hurcoltam fel, állványt, nagy csomó ecsetet, tust. Körülöttem körbe hajlik a táj, alattam meredeken szakad le a Szelim-patak" ' völgyébe, édesen olvadnak egymásba a hajlatai, nagyon kevés fehér ház pettyezi a dombokat, errefelé csak a nyerskosztosok57' és szombatosok laknak. Kecskék legelnek, kecsesen kapaszkodva a köveken. 570 Szántó Piroska: Bálám szamara. Budapest, 1982. 225. p. 571 Kőhegy: természeti, turisztikai, régészeti-történeti, irodalmi, képzőművészeti vonatkozásairól nevezetes, 367 m magas hegy Pomáz és Szentendre határán. 572 Annavölgy: természeti és történeti értékekben gazdag völgy a Bükkös patak mentén, ízbég folytatásában. 573 Mai neve: Sztelin patak 574 Utalás arra, hogy az 1920/1930-as években bicsérdista telep működött a Kőhegy alatt. TELEPEN KÍVÜLIEK A HARMINCAS ÉVEKBEN 123 A Haluskai-tanya, 1939/1940 Archív fotó
