Török Katalin: Szentendre és legendás festői. Memoárok, naplók, levelek, irodalmi feldolgozások, interjúk és műalkotások tükrében (Szentendre, 2013)
Telepen kívüliek a harmincas években
a Haluskai-tanyát, szanaszét laktunk a legkülönbözőbb és legolcsóbb szentendrei albérletekben, de Modokéknak már csudálatos kis házuk volt, ami összesen egy verandából állt, mellette egy parányi szoba, alatta egy félig pince konyhával. Modokék, mondom, mert nemcsak hogy festőnő volt, hanem férje is volt, Perlaki Ede - aranyos, kedves ember, aki nemhogy kidobta volna azt a ’majd-talán-festőlesz-belőlük’ gyülevész hadat, akik mi voltunk, hanem ugyanolyan barátian beszélt velünk és tartott felnőtteknek, mint Mária. Amúgy is szörnyen imponált nekünk, mert egész Szentendre (akkor még pici falu-város) tudta, hogy míg a házuk fel nem épült, ők a dombon, Pipich néninéP51 laktak, s Perlaki minden reggel, mielőtt a pesti hivatalába indult volna, mindenesetre csúnyán leszidta, onnan a dombról lekiabálva, az épületen mélázó kőműveseket. Mi már a felépült házban csodálhattuk Mária képeit - nem fértünk be ugyan a műteremnek használt verandára, de végigültük a lépcsőt, míg Mária mutatta a képeket, s főzte lankadatlanul a kávét, kínálás közben nyugodtan odébb rúgva egy-egy vásznat - ugyan, nem árt az annak. A kávédarálójáról portrét festett, nagyon szép kép volt, ugyancsak barna-aranyokker-fekete. ’Megérdemli, eleget dolgozik nekem’ - mondta Modok. Gyönyörű volt a Kalapos önarckép, néhány akt, férfias, komoly. Még egy kislány-portréjára emlékszem, ahol ugyanaz a kemény kontúr zárta le a törött barnákat, mint az Anya és gyermekei képen, de mindig bele csöngetett egy-egy ragyogó, kis darab élénk szín: a szemek világító kékje, a kislány masnija, a kávédaráló rézkupakja. Akkor még, mikor mi láttuk először a képeit, a későbbiekhez képest mind nagyméretű volt, a legkisebb is legalább 80*60-as, de inkább 100 x 100-as.”451 452 Kassák Lajos is a legnagyobb elismeréssel illette Modok Máriát: „Ilyen kékeket, vöröseket, zöldeket, sárgákat, barnákat és lilákat csak az mer egymás mellé helyezni, egymással áttörni, akit elragadtatott az ösztönös megnyilatkozás öröme, s csak az tudja őket egy nevezőre emelni a művészetben, akinek legteljesebb kiélési formája a művészet. Modok sohasem törekedett agresszív folthatásokra, de komorságra hajló alaptermészete annyi tragikus ellentétet, vergődő küzdelmet és kielégíthetetlen vágyakozást ment át a színeibe, hogy azok mélyreható élményévé válnak a szemlélőnek. Milyen leplezetlenül egyszerűen, naivan közvetlenek, és mennyi halk melódiával, átmeneti árnya-Modok Mária fest, 1938 Archív sajtófotó \ Ferenczy Múzeum lattal ... átszőttek és pompázatosak ezek a képek! Csendélet, tájkép, és figurális kompozíció testvéri segítéssel emeli egymás értékét. [...] Nem lehet kétségünk Modok Mária festői elhivatottságában. [...] Lírája, amely annyira szemérmesen, szinte ködbe burkoltan, fátylakkal takartan, de mélységes hevülettől izzón sugárzik ki képeiből, sajátságosán női líra, anélkül azonban, hogy a modern nő hidegségének, vagy hisztérikus izgulékonyságának jegyeit viselné magán.”453 Vas István Modok portréja szervesen illeszkedik az előző kettőhöz: „No és Modok Mária - bár vele inkább Éti154 tudott szót érteni: ő valósággal rajongott érte. És nemcsak magukért a képeiért, hanem azért a tényért is, hogy egy asszony ilyen férfi módon szuverén művészetet tud csinálni. Én azonban ma már úgy gondolom - és ezt is az akkori Modok javára -, hogy fiatal festészetének elemi erejét éppen hogy a női természet mindmáig jórészt kiaknázatlan tartalékaiból merítette. Akárhogyan is, ha akkor valaki megkérdezi tőlem, ki a kortárs magyar festészet legrobusztusabb, legrobbanóbb indulatú tehetsége, habozás nélkül az ő nevét feleltem volna. [...] 451 „Pipich (PipighZ)néni’ a Szamárhegyen, a mai Bartók Béla u. 23. szám alatt 453 Kassák Lajos: Modok Mária. Munka, 1938. május. X. évf. 61. sz. 2097-2099. p. lakott. Több festő is lakott nála. 454 Nagy Etel, táncművész (Újpest, 1907 - Budapest, 1939), Vas István első 452 Szántó Piroska: Akt. Budapest, 1994. 217-218. p. felesége, Kassák Lajos neveltlánya. TELEPEN KÍVÜLIEK A HARMINCAS ÉVEKBEN 97
