Török Katalin: Szentendre és legendás festői. Memoárok, naplók, levelek, irodalmi feldolgozások, interjúk és műalkotások tükrében (Szentendre, 2013)
Beteljesült vágyálom, művésztelep és festőiskola
nyörködtetheti. A csillogó födni kanyargós Dunát, amely visszatükrözi a partjaitól szelíden belehajtó fűzeket, a távoli kék hegyet, az égen futó felhőt, a virágos partot. A dombra épült városka, amelynek szeszélyesen jobbra - balra forduló utcáiban régi vasrácsos házakat, sok régi templomot találnak, mind mind színes festői témát adnak és így érthető, hogy élénk kultúráiét folyik itt a mindöszsze 9000333 lelket számláló városban, melynek már a múltban is volt művészgárdája. Ferenczy Károly művészi életének első idejét itt élte le. A város lakói még ma is kegyelettel emlékeznek az elhunyt művészre, aki néhány évig közöttük élt. Állandó lakója Szentendrének Boromisza Tibor festőművész, aki Nagybányáról jött ide s annyira szereti a környéket, hogy itt is fog megtelepedni, villát épít magának, saját egyéni művészi tervei szerint. Jól megválasztotta a környezetét ahol kedvére rendelkezik, hogy egyéni művészetében elmélyedve szorgalmas munkájával sok gyönyörűséget okozzon azoknak, akik megértik az ő ízig, vérig lelkes magyar művészetét. Tavasszal a felvidéken kutatott régi magyar forma, emlékek után s emiatt kellemetlenségei is voltak az ottani sajtóval. Lelkes töretlen magyar, aki hiszi és vallja, hogy nem az lesz a magyar művészet, amit Párizs és a nyugat kölcsönad, hanem amit elmélyedő, szeretetteljes kutatással felszínre hoz, megért és megértet régi emlékeinkből. A szobrászok közül Szamosi Soós Vilmos lakik itt állandóan. Már a múlt esztendőben felvetődött az eszme, hogy a város és környéke alkalmas volna művésztelep létesítésére. Glatz Oszkár festőművész a képzőművészeti főiskola rektora, lelkes támogatóra talált terve keresztülvitelében dr. Starzsinszky Lászlóban. Szentendre agilis művészkedvelő fiatal polgármesterében s így kelt életre az a terv, amelynek Boromisza Tibor már tavaly is olyan lelkes híve volt. A telep elnöke Glatz Oszkár kiváló művészünk, aki úgy művészi kiválósága, mint az ügyet szeretettel felkaroló agilitása révén rátermett erre a feladatra. Strazsinszky dr. polgármester és a város tanácsa nemcsak a telepen lévő művészek elszállásolásáról gondoskodik, de már telket és építőanyagot is ajánlott a leányfalusi úton építendő állandó művésztelep céljaira. Kiállítás helyéül pedig az 1924-ben épült pompás közgyűlési termet engedte át. Itt mutatkozott be a telep 10 művésze 50 drb. műtárggyal. Rész-333 A lélekszám megjelölése hibás: Szentendre lakossága 1930-ban is csak 7210 fő volt. Sin Edit: Egy évszázad krónikája. Szentendre. 2000. 93. p. 68 SZENTENDRE ÉS LEGENDÁS FESTŐI ben már Szentendrén készült munkáikkal. A szép környék kellő inspirációval szolgál, úgy hogy legközelebbi kiállításukon már csupa helyi témával fogunk találkozni. Törekvésük egyéni művészi munkálkodás.”334 Szentendre és a festők látványosan erősödő kapcsolatában fontos helyet foglal el az 1926-os évet záró esemény. A polgármester november 14-én, egy vasárnap délelőtt a városháza dísztermében megtartott ünnepi közgyűlésen a politikai és képzőművészeti élet kimagasló szereplőinek jelenlétében díszpolgári oklevelet adott át a népjóléti miniszternek, a kerület országgyűlési képviselőjének, a főispánnak és az alispánnak. Kínálta magát a jó alkalom arra, hogy a díszteremben megrendezett kiállítással ünnepélyes keretek között felavassák az új szentendrei művésztelepet. A budapesti Pálffy térről induló zsúfolt különvonaton az ünnepeltek mellett ott szorongott - Az Est újságírójának szóhasználatával - Budapest főpolgármestere, több bizottsági tag, egy államtitkár és a művészeti élet jeles személyiségei: Glatz Oszkár főiskolai rektor, Iványi Grünwald Béla és dr. Jeszenszky Sándor a Szinyei Társaság képviseletében, Szablya-Frischauf Ferenc335 és Benkhard Ágost336 festőművészek a KÉVE337 művészegyesület részéről. A díszpolgári okleveleket a szentendrei részleteket ábrázoló szövegközi akvarellekkel már a telep fiatal művészei tervezték és készítették. A kiállítást megnyitó dr. Preszly Elemér338, a vármegye főispánja beszédében azt hangsúlyozta, hogy az igazi magyar képzőművészeti kultúra Nagybányán kezdődött és ennek folytatása, pótlása lesz most Szentendre. A banketten elhangzott több beszéd közül Az Est tudósítója Glatz Oszkár festőművészét tartotta a legérdekesebbnek. A rektor, aki a modern festőművészet nevében vette át a telepet, hangsúlyozta, hogy a kormány és a város támogatásával Szentendre valóban pótolni fogja az elszakított Nagybányát.339 A kiállítás híre gyorsan eljutott az erdélyi bányavárosba is. Az egyik helyi lap „Nagybányai művésztelep Szentendrén” címmel adott hírt az eseményről.340 334 (-): Virágzó művészélet Szentendrén. Budapest Környéke, 1926. szeptember 10. 335 Szablya-Frischauf Ferenc, festő, iparművész (Budapest, 1876 - Keszthely, 1962) 336 Benkhard Ágost, festő (Budapest, 1882 - Budapest, 1961) 337 KÉVE (1907-1947/49): Magyar Képzőművészek és Iparművészek Egyesülete. Szablya-Frischauf Ferenc alapította. Kiállításokat szervezett, művészeti témájú kiadványokat jelentetett meg (Kéve Könyve). 33K Dr. Preszly Elemér, ügyvéd, főispán (Dunaalmás, 1877 - Vác, 1971) 339 (--): A művészet és a politika ünnepe Szentendrén. Szentendre és az új Nagybánya. Az Est, 1926. november. 16. 340 (--): Nagybányai művésztelep Szentendrén. Nagybánya és Vidéke. 1926.
