Török Katalin: Szentendre és legendás festői. Memoárok, naplók, levelek, irodalmi feldolgozások, interjúk és műalkotások tükrében (Szentendre, 2013)
Ferenczy Károly, az "igazságkereső"
Nagybányai látkép Képeslap kívül az, hogy elsőnek ütött meg új hangot, hozott új színt és mutatott rá új lehetőségekre a magyar művészetben. Mióta megalapítottuk109, ez a harmadik nyár talán legjobban váltotta valóra a hozzáfűzött reményeket. Igaz, most már nem volt novum a kolónia. Lassankint a város rászokott a maga mindennapi piktorára. Már nem volt exotikum, ha egy p. o. brazíliai, kék vászon uniformisban á la mozdonyvezető, lábai előtt festékesláda, - leült fagylaltozni Gyöngyössy Gerbeaud-val vetélkedő cukrászdájába, vagy a város egyik-másik pontján nyugodtan pingálhatott az elmaradhatatlan kurtaszárú fapipájával a szájában. [...] Thorma, akáresak Réti, éppen mert bennszülött, ősnagybányaiak voltak, kötelességüknek tartották jó példát mutatni Hollósy internacionális iskolájának. [...] Ferenczy Károly famíliástul már a múlt évben"1' Bányára költözött. Iványi Grünwald is évi lakást bérelt. És az ifjú generáció, mert már ilyen is volt, igyekezett méltó folytatása lenni a nagyszerű kezdetnek. Ment is a munka lázasan, lelkesen. Mindenki iparkodott túltenni a másikon. Jelszó volt, a második kiállítás kell, hogy felülmúlja az elsőt, különben meddő volt minden küzdelem.”111 109 A nagybányai művésztelep 1896-ban alakult meg. 110 Ferenczy Károly nem 1897-ben, hanem 1896-ban telepedett le Nagybányán. 111 Csók István: Emlékezéseim. Budapest, 1990.123-124. p. A Hegyi beszéd Ferenczy Károly egyik főműve, a Hegyi beszéd112 megszületésének történetét több szemtanú is megőrizte emlékezetében. Ferenczy Béni hatéves „modellként”ven részt a nagy mű beállított jelenetében, Csók István és Réti István a festő és barát érdeklődésével, kíváncsiságával követték az események alakulását. Réti még azt is megörökítette, hogyan talált rá Ferenczy a témára, szemét és érzelmeit milyen élmények ejtették rabul. „A sokféle természeti és emberi benyomás a megérkezés utáni hetekben úgy rohanta meg Ferenczyt is, mint a többieket. Rögtön ő sem tudta, mihez fogjon. Sétált, keresett és várt. Míg egy szép nyári alkonyaton a minoriták szőleje felé sétálván, szeme és lelke megtalálta a sugalló tájat, amely képzeletét a Hegyi beszéd megfestésére ihlette. Már a völgyre árnyék borult, a szemközti gesztenyésre is, de fenn a magas égen hidegen ragyogott még a távozó fény. A közelgő est, alant a völgyi réten, véget vetett a szénagyűjtésnek. Asszonyok és férfiak vállukra vetve munkaszerszámaikat haza készülődtek. A jól végzett munkának ez a békés, elégedett hangulata odajelenítette a művész képzeletében a lejtő peremére Jézust, a csöndes boldogság igéivel, és a fáradt hazatérők megálltak, 112 A leírásokban a mű címe névelővel és névelő nélkül egyaránt szerepel. 20 SZENTENDRE ÉS LEGENDÁS FESTŐI
