Majorossy Judit: "A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz…"Merániai Gertrúd emlékezete, 1213 - 2013. Történeti vándorkiállítás kiállításvezető - A Ferenczy Múzeum kiadványai, D. sorozat: Múzeumi füzetek - Kiállításvezetők 4. (Szentendre, 2013)
Gertrúd királyné a Magyar Királyságban
vagy - kedvező természeti adottságok esetén - vadászatokon és lakomákon vett részt. Az Árpád-kor folyamán - a királyi magánbirtok rendszer folyamatos felbomlása közepette - az udvarházakat a hozzájuk tartozó földterületekkel az uralkodók rendszeresen eladományozták a frissen alapított egyházi intézmények számára. A Pilisben ilyen szempontból a dömösi prépostságot, a pilisi ciszterci monostort és a kesztölc-klastrompusztai, a pilisszentléleki, valamint a pilisszentlászlói/kékesi pálos kolostort említhetjük. Az udvarház előzményt kitűnően tükrözi a pilisszentléleki kolostor alaprajza. A mai Pilisszentkereszt határában állt, a középkorban egyszerűen pilisinek (Pelys) nevezett Szűz Mária tiszteletére szentelt ciszterci monostor (amelyet aztán a 18. században összetévesztettek a pálos remeték Kesztölc melletti Szentkereszt kolostorával, és ezért adták a településnek a Pilisszentkereszt nevet) régészeti kutatása azt sejteti, hogy ebben az esetben a királyi adomány csak az udvarházhoz tartozó földbirtokra terjedt ki. Maga az épület, mint a kolostori klauzúrán kívül emelkedő, igényes kivitelű vendégház a monostoralapítás (1184) után is az uralkodó és előkelő vendégei rendelkezésére állt. Feltételezhető, hogy ezt az épületet Gertrud királyné is rendszeresen használta, minden bizonnyal a végzetes, 1213. évi vadászat is a Pilis erdeiben zajlott. Az udvarházakat, majd a helyükön létesült kolostorokat a középkorban a Pilis-hegységet átszelő, Óbudát Esztergommal, illetve Visegráddal összekötő kövezett, napjainkra már felhagyott utak érintették. 34. kép A pilisszentléleki középkori pálos kolostor alaprajza a korábbi királyi udvarházzal. (Forrás: Benkő Elek, MTA ВТК Régészeti Intézet) 35. kép Légi felvétel a pilisszentléleki kolostor romjairól. (Fotó: MTA ВТК Régészeti Intézet)
