Majorossy Judit: "A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz…"Merániai Gertrúd emlékezete, 1213 - 2013. Történeti vándorkiállítás kiállításvezető - A Ferenczy Múzeum kiadványai, D. sorozat: Múzeumi füzetek - Kiállításvezetők 4. (Szentendre, 2013)

Gertrúd királyné a Magyar Királyságban

36. kép Vadászó lovast ábrázoló, vésett bronz vízkiöntő edény (aquamanile) Büngösdpusztáról, 12. század vége, magyar munka.

(Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest)

Vadászat a pilisi ciszterci apátság leleteinek tükrében

A vadászat céljaira kiválóan alkalmas, országos jelentőségű királyi és egyházi központok közelében fekvő pilisi erdőség jelentősége az itteni kolostorhálózat kiépülése után sem enyészett el. A kolostorok mellett esetenként vadászlak céljaira is szolgáló, előkelő vendégek fogadását is lehetővé tevő vendégházak létesültek - illetve esetenként a korábbi királyi udvarházak vették át ezt a funkciót - (ennek legjelentősebb példája a pilisi monostor területén található). Ám úgy tűnik, hogy az erdőgazdálkodásban mindenhol jeleskedő ciszterci szerzetesek közvetlen környezete sem idegenkedett hasonló haszonvételektől. A pilisi ciszterci monostor területén feltárt állatcsont anyag elemzése azt mutatja, hogy a leletek döntő többségét képviselő szarvasmarha, juh, illetve kecske, valamint a sertés és a háziszárnyasok mellett nem elhanyagolható a vadászott állatok (őstulok vagy bölény, vaddisznó, gímszarvas, őz, nyúl, és hasonló erdei állatok) mintegy hat százalékos aránya sem. Ennél is jelentősebb a monostor területén a lovasok felszereléséhez tartozó tárgyak (zablák, sarkantyúk, patkók), illetve a vadászatra alkalmas fegyverek, elsősorban a különböző típusú nyílhegyek magas száma.

41