Sz. Tóth Judit: A megtalált hagyomány. Nemzetiségek Pest megyében a 21. században - A Ferenczy Múzeum kiadványai, D. sorozat: Múzeumi füzetek - Kiállításvezetők 3. (Szentendre, 2013)
III. Szokások tegnap és ma
űrnapi szőnyeget. A kőporszőnyeg eredeti funkciójában nem rekonstruálható. A múzeumi kutatás érdeklődésének köszönhetően a technika helyi ismerője és a sablonok őrzője Tallér Márton 2012-ben újra elkészített egyet a sekrestyésház fedett helyiségében,23 a Helytörténeti Gyűjteményben nyílt úrnapi kiállítás részeként. (35. kép) Napjainkban több, egykor német lakosságú településen (Budakeszi, Budaörs, Diósd, Biatorbágy, Pilisszentiván, Pilisvörösvár, Törökbálint, Vecsés) látható ismét virágszőnyeg, valamint a csömöri és a tárnoki szlovákok is követik ezt az úrnapi hagyományt. Dunabogdányban, illetve Visegrádon az 1960-as évektől találjuk meg a virágszőnyeget az úrnapi dekoráció részeként, benn a templomban. Ezek szőnyegszerű megjelenése leginkább a budaörsivel rokon, de már inkább műalkotásoknak számítanak. Visegrádon eredeti funkcióját elvesztette, nem lépnek rá, és egy hónapig látható a templomban. Az ünnep lényegi hangsúlya másutt is a tartalom helyett a forma felé, a látványos elemek bővülésének az irányába tolódik el. A körmenet alkalmat teremt a helyi (női) viselet, illetve a felújított öltözetek bemutatására, a menetekben fel-feltűnik a márialányok háború előtti, rekonstruált öltözete. Napjainkban a budaörsi és a csömöri űrnapja idegenforgalmi eseménynek számít. (36-37. kép) 36. A solymári Hagyomány című szobor sváb házaspárja az úrnapi ünnep jelképével, 2009 37. Az úrnapi körmenetben Mária koronáját kísérő csömöri márialányok rekonstruált viseletben, 2010 23 Tallér Márton a sablonokat a solymári Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjteménynek ajándékozta (Ltsz. N 2012.45.1.-61). 27
