Sz. Tóth Judit: A megtalált hagyomány. Nemzetiségek Pest megyében a 21. században - A Ferenczy Múzeum kiadványai, D. sorozat: Múzeumi füzetek - Kiállításvezetők 3. (Szentendre, 2013)

II. Nemzetiségi hagyományok. A viselet

II. NEMZETISÉGI HAGYOMÁNYOK - A VISELET

Hagyományos viseletek

1. Pomázi szerb jegyespár, 1930-as évek

2. Pilisszántói szlovák viselet, 1930-as évek

A Pilis hegység és a Budai-hegység vidéke egyetlen néprajzi táji csoportot alkot.9 Jelen tanulmányunkban az ehhez a tájcsoporthoz tartozó német, szlovák és vegyes nemzetiségű, valamint a Pest melletti szlovák települések szerepelnek.10 Az azonos táji feltételek között együttélő népesség kultúrája folytonos kölcsönhatások közepette fejlődött. Az itteni gazdálkodás az életmód hasonlóságát eredményezte, és hatott a szellemi kultúrára (a szokásokra, a nyelvre) is. Ugyanakkor e kulturális hatások összehasonlító vizsgálata - rendszeres adatgyűjtés híján - akkor, amikor még lehetőség lett volna rá, nem történt meg. A máig élő viselet és a naptári szokások összehasonlító kutatása azonban még most is hozhat jelentős eredményeket.11

A magyarok, németek, rácok, szerbek, szlovákok viselete a közel három évszázados együttélés során formálódott, és a 19-20. század fordulójára jellegzetes Buda környéki német, illetve Buda környéki szerb,

9 Novák 1998: 258.

10 A vizsgált települések közigazgatásilag is összetartoztak. A pomázi járásban volt Békásmegyer, Budakalász, Csobánka, Dunabogdány, Pilisborosjenő, Pilisszántó, Pilisszentiván, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Pilisvörösvár, Pomáz, Solymár, Üröm és Visegrád. A budai járáshoz Budakeszi, Budaörs, Törökbálint és Zsámbék, míg az aszódi járáshoz Csömör, Isaszeg és Nagytarcsa tartozott. Lakóik a 17-18. században több hullámban telepedtek le ezen a vidéken. Ikvai 1989: 221-225.

11 A kultúrák kölcsönhatásáról csupán egy település, az ötnemzetiségű Pomáz monográfiájának fejezetei szólnak. Laszlovszky- Borbélyné-Könczöl (szerk.) 2001; Sz. Tóth 2004.

9