Kopócsy Anna (szerk.): Alkotó vagy múzsa. Anna Margit, Modok Mária, Szántó Piroska, Vajda Júlia, Vaszkó Erzsébet. 2013. november 21 - 2014. január 12. MűvészetMalom - Ferenczy Múzeum kiadványai, C. sorozat: Katalógusok 6. (Szentendre, 2013)

Anna Margit, 1934

■-----------------------------------------24 Marsha Meskimmon: The Art of

Reflection. Women Artist’s Self-portraiture in the Twentieth Century. Columbia University Press, New York, 1996.

25 Turai 2002,165.

26 Csapó György: Közelképek. Beszélgetések. Interjú Anna Margittal. Budapest, 1983,10.

A KÜLÖNBSÉG MEGMUTATKOZÁSA: ÖNARCKÉP

Az önarckép az egyik Legmarkánsabb műfaj Anna Margit művészetében, mely végigkíséri pályáját. Ő maga festett önéletrajzként határozta meg ezeket a munkáit. Turai Hedvig önarcképeiről írt elemzésében megkérdőjelezi azt, hogy ezek a szerepjátszó önarcképek önéletrajzi ihletésűek lennének. Nem olvasható le a művekről sem a művész társadalomban elfoglalt heLye, sem a kora, hiszen a valóságban soha nem élt szerepekbe bújtatta magát. Marsha Meskimmon24 a nők által festett önarcképek elméletét megalapozó tanulmányában megfogalmazott gondolatot veszi alapul, amikor Anna Margit kapcsán az önarcképek tradíciójáról beszél. E szerint az önarcképek összekapcsolódtak a művészegyéniségekkel, a zsenikultusszal, amit korábban kizárólag férfiakhoz kötöttek. A nők számára nincs meg az a művészettörténeti hagyomány, amelybe belehelyezkedhetnének. A női önarcképek megjelenítése nem szabályhoz kötött. Anna Margitnak tehát nincs minta, melyet követhetne, ezért folyamatosan keresi magát, különféle álarcok mögé rejtve személyiségét. Hol prostituáltként, hol kötélen egyensúlyozó táncosnőként ábrázolja magát. Olykor önaktot fest, ilyenkor a kép tárgyát, amely önmaga a hagyományos alkotó szemével, mintegy kívülről látja és láttatja.25 Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy a szerepjátszó önarcképek pontos funkciója Rembrandt esetében sem tisztázott, és a huszadik századi művészetben, főként Magyarországon nagyon sokan élnek vele a férfi művészek közül is. A csavargó, a bohém, a bohóc, a félkegyelmű figurája jelenik meg többek között a Szőnyi-kör alkotóinál, éppúgy, mint Rudnay Gyulánál. Ezek a példák is bátoríthatták Anna Margitot, aki a Rudnay-tanítvány Ámoson keresztül közvetlen tudással rendelkezett Rudnay művészetéről.26 Anna Margit szerepjátszó önarcképeiben igazi színészként végigjátssza egy nő számára felajánlható összes tragikus, komikus főszerepet, sztereotípiát. Olykor hagyományos férfiszerepbe bújik, pl. Pipás önarcképén, félrehajtott fejével a gondolkodó férfi szerepét játssza el. (A húszasharmincas évek nyugati művészetében már megjelenik a férfiruhás nőművész cigarettázó önportréja, ezzel nyíltan vállalva a szexuális másságot lásd: Gluck, Claude Cahunj.Anna Margitnál természetesen nem erről van szó. A valóságban továbbra sem azonosul az általa megfestett szerepekkel.

Szerepjátszó önarcképei adták meg a keretet ahhoz, hogy teljesen szabadon, konvenciómentesen és egyénien tudja kifejezni magát

16 ALKOTÓ vagy MÚZSA