Kopócsy Anna (szerk.): Alkotó vagy múzsa. Anna Margit, Modok Mária, Szántó Piroska, Vajda Júlia, Vaszkó Erzsébet. 2013. november 21 - 2014. január 12. MűvészetMalom - Ferenczy Múzeum kiadványai, C. sorozat: Katalógusok 6. (Szentendre, 2013)
Modok Mária a kertben kutyájával, 1930-as évek 13 Kecskeméti Kálmán szíves írásbeli közlése. 14 Modok Máriáról hasonló esetet mesélt el Vas István, azzal a különbséggel, hogy a régi, még Czóbel előtti időkből készített munkáit, maga Modok is szégyellte, sosem vette elő, nagyon rossz körülmények között tartotta. Vas István: Nehéz szerelem. Miért vijjog a saskeselyű? 2. Holnap Kiadó, Budapest, 2002,75-76. 15 Pataki Gábor: „A művészet papja légy”. In: Vajda Júlia, (szerk: Kozák Gyula, Soóky Andrea), Balassi Kiadó, Budapest, 2004.47. (Továbbiakban: Pataki im. In: Kozák-Soóky 2004) 16 uo. 17 Kozák Gyula: A Rottenbiller utca. In: Kozák-Soóky 2004,193. 18 Interjú Vaszkó Erzsébettel. Gépirat. 1986. Magántulajdon. 14 ALKOTÓ vagy MÚZSA bejelentés nélkül jöhettek látogatók. Kikre emlékszem: aki gyakran ott volt az Czóbel «modellje», Kratochwill Mimi, azonkívül Frank János és még egy-két idősebb hölgy. Egy alkalommal a HÉV-en együtt utaztunk Frank Janóval és ő hívta fel a figyelmemet, hogy kérjem meg Modok Máriát, hogy mutassa meg a képeit. Miközben Czóbel a műteremben legújabb virágcsendéletét vette elő, a műterem melletti kis szobában megkértem Máriát, hogy mutassa meg a képeit. Rövid szabódás után az ágy alól és a szekrény mögül kisebb méretű farostlemezekre festett nagyon finom, érzékeny képeket terített a földre elém. Frank Jánossal ámulva dicsértük a képeket - ez láthatóan jólesett Máriának. Rövidesen megjelent Czóbel és így szólt: - Mondtam, hogy ne mutogassa azokat a vacakokat! És átgyalogolt a leterített képeken. Elképedtem ezen a gorombaságon. Mária hálából elővett egy üveg szatmári szilvapálinkát, amit valamelyik rokona küldött, és megkínált bennünket. Nem sok maradt az üveg alján” - mesélte Kecskeméti Kálmán festő.13 Modok igen erős 1930 körül festett dekoratív szentendrei utcaképei, vagya már említett monumentalizáló szegényember-portréi,még előző házassága (férje Perlaki Ede köztisztviselő) idején készültek. Vas István szerint ezeket a műveit maga sem becsülte, nem is mutogatta.14 A férfiközpontúság a toleránsnak tűnő Európai Iskola falai között is érvényesült.15 Pataki Gábor szerint: „A Rottenbillerben uralkodó machomentalitás Vajda Júliát is gátolta.”16 Egy lakásban éltek ekkor Jakovits József (Júlia második férje), Bálint Endre a feleségével, aki Júlia húga volt. A férfiak rivalizálása, a szerelmi ügyek, kisgyermekeinek nevelése igen nehézzé tették az alkotómunkát Vajda Júlia számára. A hatvanas években sem volt jobb. A zsúfolt lakásban uralkodó állapotokat, egyúttal Júlia helyzetét jól jellemzi Kozák Gyula: „A Rottenbiller utcában megfordulók közül senki, de az ott élő Jakovits Vera [ti. Júlia lánya] sem emlékszik arra, hogy JúLiának a hatvanas években hol volt az ágya.”17 Egy másik alternatívát mutat Vaszkó Erzsébet helyzete házasságában. Férje, aki nem művész, 1949-ben a kitelepítéssel járó megpróbáltatásokat nem élte túl. Erzsébet mindvégig szeretettel és tisztelettel beszélt róla, annak ellenére, hogy lényegében a házassági kötelékek ellenére szabad szerelemben éltek. Cserébe Erzsébet szellemi függetlenséget, anyagi és erkölcsi támogatást, teljes alkotói szabadságot kapott, ami kárpótolta mindezért.18 Egyértelműen pozitív példaként említhetjük Ámos Imre kiállását felesége mellett:
