Bodonyi Emőke (szerk.): Alapító Nyolcak. A Szentendrei Művésztelep születése - Ferenczy Múzeum kiadványai, C. sorozat: Katalógusok 2. (Szentendre, 2013)

Képelemzések

BÁNÁTI SVERÁK JÓZSEF: Pellengéren I Pillory, 1933 olaj, vászon I oil, canvas, 100 x 125 cm (Kát. sz. 17.)

Bánáti Sverák József a Pellengéren című festményéért nyerte el római ösztöndíját. A mű párdarabja egy magántulajdonban őrzött, 1934-ben festett kép Az vesse rá az első követ (A házasságtörő asszony) címmel. Mindkét kép jellegzetessége, hogy a jelenetek a város szélén zajlanak, de jól kivihetőek rajtuk Szentendre korabeli épületei. A Pellengéren című alkotás hátterében a Szamárhegy még foghíjasán beépített gerince és az oldalába emelt Preobrazsenszka templom látszik.

A mellékszereplők, akiket a hagyomány szerint Bánáti Sverák a helyi városlakókról festett meg, a gesztikulációik ellenére mozdulatlanságba dermedve, vagy távolról szemlélődve, passzívan vesznek részt a jelenetben. A középen álló főszereplő, a kezével szemét szemérmesen eltakaró, meztelen női figura pedig egyfajta szépségeszményt képvisel, idealisztikus arcvonásokkal, melankolikus életérzést közvetítve. A korábbi történeti korszakokat felidéző kosztümös figurák mellett kortárs szereplők is feltűnnek a képen. Ezzel a festő az adott környezetre, Szentendrére és az adott időszakra, a harmincas évekre tereli a figyelmet, mintegy tanító célzatúvá avatva a képet: az ábrázolt történet és annak tanulsága a jelenben is időszerű.

Bánáti Sverák József ábrázolásmódja eltér a Szentendrei Művésztelepen megfigyelhető klasszicizáló tendenciáktól: felfogása sajátosan keveredik a korhűségre törekvő részletekkel és a reneszánsz előképekre visszautaló kompozíciós eljárással.

31