Bodonyi Emőke (szerk.): Alapító Nyolcak. A Szentendrei Művésztelep születése - Ferenczy Múzeum kiadványai, C. sorozat: Katalógusok 2. (Szentendre, 2013)
Képelemzések
Pándy Lajos egy archív fotón I Lajos Pándy on an archive photo, 1928 (Kat. sz. F2) PÁNDY LAJOS (Budapest, 1895. augusztus 15. - Budapest, 1957. október 31.) A Képzőművészeti Főiskolát 1913-ban Ferenczy Károlynál kezdte el, majd a katonai szolgálatot követően, 1918-1922 között Réti Istvánnál folytatta festészeti tanulmányait. 1914-ben a nagybányai, 1919-ben a kecskeméti, 1921-ben pedig a bicskei művésztelepen dolgozott. 1926-tól Szentendrén alkotott, ahol részt vett a Keresztelő Szent János plébániatemplom szentélyének kifestésében. 1937-ben néprajzi tanulmányokba kezdett. A II. világháború alatt hadnagyként újra katonai szolgálatot teljesített, és az ekkor készített rajzait Kecskeméten állította ki. 1945 után már nem tudott kijárni a művésztelepre, és 1951-ben kizárták a Szentendrei Festők Társaságából. Naturalista felfogású hazai tájakat és zsánerképeket festett. Rövid ideig az 6 művészetére is hatást gyakorolt a harmincas évek olasz orientációjú neoklasszicizmusa, dekoratív, éles fény-árnyék kontrasztra épülő aktot, női modellt festett. 1945 előtt középületek falképein dolgozott, majd egyre több történelmi tárgyú eseményt örökített meg a rajzain, amelyekhez számos viselettanulmányt készített. Ez vezette el a néprajzi stúdiumokhoz, melyekkel a célja az volt, hogy az egyes történelmi jeleneteket minél hűebben tudja ábrázolni. Ilyen irányú tanulmányait elsősorban könyvillusztrációiban kamatoztatta. 1961-ben Leányfalun rendezték meg az emlékkiállítását. Kis önarckép ablak előtt I Small Self-portrait in front of the Window, 1929 tempera, papír I tempera, paper, 41 x 31 cm (Kat. sz. 21.) ROZGONYI LÁSZLÓ (Budapest, 1894. március 5. - Budapest, 1948. január 16.) 1913-ban kezdte művészeti tanulmányait egy müncheni magániskolában, ahol megismerkedett Bánovszky Miklóssal. Ugyanebben az évben, mint középiskolai rajztanárjelölt felvételt nyert a Képzőművészeti Főiskolára. 1914-ben főiskolai ösztöndíjjal Nagybányára, 1924-ben a miskolci művésztelepre látogatott. Már főiskolásként Réti István tanársegédje lett. 1926-ban Nemes Marcell-utazási ösztöndíjjal Párizsba, 1928-1929-ben pedig állami ösztöndíjjal Rómába utazott. Húszas, harmincas évekbeli festészetét többirányú útkeresés jellemzi. Pályakezdésekor biblikus képekkel jelentkezett, a harmincas években monumentális igényű kompozíciókat készített, amelyeket gyakran jutalmaztak díjakkal. Ezzel egy időben Arkádia-hangulatú, a mediterrán világot és az antik kultúrát megidéző kompozíciókat alkotott. Rövid időre, feltehetően az 1929-ben a telepre érkező Barcsay Jenő festészetének hatására, erőteljes szerkezetesség jelenik meg komor hangulatú városképein, amelyet a negyvenes években felvált a néhány színre hangolt, lírai hatású, főleg a Szentendrei Művésztelep egyes részleteit kiemelő festésmód. 18
