Bodonyi Emőke (szerk.): Alapító Nyolcak. A Szentendrei Művésztelep születése - Ferenczy Múzeum kiadványai, C. sorozat: Katalógusok 2. (Szentendre, 2013)

Képelemzések

ROZGONYI LÁSZLÓ:

Szentendre városrészlet I Szentendre Detail, 1926-1929 olaj, vászon I oil, canvas, 120 x 95 cm (Kát. sz. 1.)

„Kétségtelen, hogy az épszemű emberek egyformán látják a természet jelenségeit; de minden festőre más és más hatást tesz ugyanaz a jelenség. Az egyiket a szín ragadja meg, a másikat a forma, vagy a vonal, s ezt hangsúlyozza a képen. Ez magyarázza meg, hogy ugyanarról a témáról más és más felfogású képek születnek."

(Rozgonyi László)

Rozgonyi László festménye a várost rálátással, a Szamárhegy egyik, akkor még beépítetlen pontjáról ábrázolja. Középen a püspöki székesegyház nyúlánk architektúrája, balra pedig a Blagovesztenszka templom tornya magasodik. Háttérben a szelíden kanyargó Duna, mögötte még távolabbra a síkvidék pereme látszik. A nyugat felól beeső nyári délutáni napsugár, erejéből alig veszítve izzítja át a lankás domboldal zöld pázsitját. A vékony törzsű fák napsárgával keretezett élénkzöld lombozata, a mediterrán kék ég fehér sávokkal osztott boltozata alatt, a domboldalba sűrűn egymás mellé épített piros tetős házak mellett apró epizód vonja magára a figyelmet. A keskeny úton piros szoknyás pásztorlányka igyekszik hazafelé legelésző, játszadozó bakkecskéivel. Ez a bukolikus jelenet a többi hasonló témájú kép között teljesen egyedivé varázsolja Rozgonyi László festményét, amely az akkori Szentendrét meseszerű városként, idilli helyszínként mutatja be.

Ezzel szemben Jeges Ernő alacsonyabb és közelebbi nézőpontból ábrázolt városképe a sötétkék ég alatt gyülekező felhők kavargó látványával, a szélfútta falombokkal, az előtér lankájának lendületesen festett felszínével jóval dinamikusabb hatást kelt.

19