Szvmcsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 2. (Salgótarján, 2002)

I. TRADÍCIÓ ÉS KULTÚRA - Szabó János: Salgótarján sportélete

Szabó János SALGÓTARJÁN SPORTÉLETE A Nógrádi Lapok és a Honti Híradó 1886. május 2-i számai a „A salgó-tarjáni athleta ünnepély" címmel számoltak be településünk első nagy sporteseményéről. Történt ugyanis, hogy április 26-án a budapesti „ACHILLES" nevű társulat látogatott el hozzánk a kerékpársport népszerűsítésére. Az ünnepély résztvevői a Vadász Szállóban gyülekeztek, majd innen vonultak fel a Vásártérre, ahol gyaloglásban, kezdő kerékpárosok versenyében, 1200 méteres futásban, 5 km-es kerékpározásban, akadályfutásban, súlyemelésben, kerékpár akadályversenyben, távolugrásban, birkózásban, kardvívásban és műtornában mérték össze tudásukat. Ami a történeti kutatások nyomán már tisztázódott, a kerékpározás Tarjánban ekkor már ismert volt, hiszen 1885-ben vidéken, talán úttörőként alakult meg a Salgótarjáni Vasparipa Szövetkezet. Pályájuk a volt korcsolyapálya, későbbi futballpálya körül volt kialakítva. Az Acélgyári Olvasóegyletben, 1889-ben adták át a Kaszinót, ahol létrejött a Vívó és Tornaegylet. A vívóknál, a kor szokásának megfelelően magas rangú katonatiszteket szerződtettek vívásoktatásra, vívóleckék adására. A tornacsoportnál Marschalkó Richard és Hegedűs Viktor irányításával folyt a munka. AIX. század utolsó éveiben, az országos tendenciákhoz hasonlóan lakóhelyünkön is megtorpant a társas-sportélet, viszont új sportág kezdte bontogatni szárnyait, angol mintára meghonosodott a labdarúgás. Wabrosch Béla szerint: az acélgyári lelkes gárda már jelen volt, de a fotballjáték társaság alakítására csak 1902-ben jelent meg felhívás. Az első mérkőzést a helyi lap augusztus 24-i tudósítása szerint 17-én le is játszották, rögvest csatlakoztak a Magyar Labdarúgó Szövetséghez, majd az alapszabályukat benyújtották a Belügyminisztériumhoz, amely 1904. január 18-án került jóváhagyásra.