Szvmcsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 2. (Salgótarján, 2002)

I. TRADÍCIÓ ÉS KULTÚRA - Szabó János: Salgótarján sportélete

Salgó-Tarjánban az atlétikai élet fellendítése ér­dekében 1904. június 29-én megkezdte működését a Salgótarjáni Atlétikai Club. Az elfogadott és jóvá­hagyott alapszabályukban célként kirándulások szervezését, futball, füleslabda, laew tenisz, ericet, gerely, diszkosz, kalapácsdobás, vívás, futás, ug­rás, súlyzózás, szertorna, úszás, távgyaloglás stb. versenyek rendezését tűzték ki, ahol a győztesek­nek érmeket és emléktárgyakat ajánlottak fel. A sportéletben 1909-től kezdődően következett be újból jelentősebb változás. Újjászerveződött a turista szakosztály az Acélgyárban, a környező bá­nyatelepeken újabb kuglipályákat adtak át. Ismét megindult a korcsolyaélet, a tisztviselők körében hódított a tenisz. Évenként újabb vívókurzusokat szerveztek, mindezekről bővebben tájékoztatta ol­vasóit a helyi sajtó. 1913-ban megalakult a salgótarjáni Munkás Egyetértés Sportegyesület, 1914-ben az SKB. RT.­nél megindultak a sportszerveződések, majd kitört az I. Világháború. 1913-ban létrejött Salgótarjáni Munkás Egyetér­tés szereplése nem volt hosszú életű, amihez hoz­zájárult az 1919 szeptemberében megjelenő 5084­es számú rendelet, amely felülvizsgáltatta a mun­kásegyesületek működését, a tanácshatalom alatt alakított szervezetek, egyesületek, alapszabályát hatálytalanították. Magyarországon 1919 novem­berében kezdték meg működésüket a Magyar Or­szágos Véderő Egyesület szakosztályai. Salgótar­jánban Szabó Andor honvéd százados kezdemé­Az 1901 -ben létesült sporttelep

Next

/
Oldalképek
Tartalom