Szvmcsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 2. (Salgótarján, 2002)

I. TRADÍCIÓ ÉS KULTÚRA - Feld István: A salgói vár történetének és építésének korszakai

Szőlősön emelt magának udvarházat, hogy azután a másik a csak 1327-ben megszerzett Rapra (ma Rapovce, Szlovákia) költözzön. De a későbbi adatok is arra utalnak, hogy Salgó vára csak elméletileg volt birtokosai székhelye, ugyanakkor természetesen aligha tagadható, hogy szükség esetén alkalmas teret biztosíthatott birtokosai hosszabb-rövidebb itteni tartózkodására. Ez inkább az 1300-as évek elejének belháborúi idején fordulhatott elő, az Anjou-kori konszolidációt követő időszakban ilyesmire aligha kerülhetett sor. Nem véletlen, hogy igen sok, csupán néhány évtizede emelt magánvárat el is hagytak építtetői, feleslegesnek tartva a fenntartásukhoz szükséges kiadásokat. Sajnos, még igen keveset tudunk a korszak falusi nemesi udvarházairól, de sok helyen ugyancsak toronyformájú épületekben laktak - általában a plébániatemplom közelében - a Szőlősiekhez és a Rapiakhoz hasonló társadalmi állású földesurak. Későbbi adataink kétségtelenül e két család jelentőségének csökkenésére utalnak: 1358-ban az említett Miklós ugyan még megyei esküdt, de a 15. század elejétől már főleg csak kisebb birtokügyletek kapcsán találkozunk Szőlősi (de emellett Salgói néven is feltűnő) Simonnal vagy Rapi Jánossal. Ugyanakkor mégis elegendő anyagi erővel rendelkeztek a vár fenntartására, mely a környéket uraló hegycsúcson mindenki számára egyértelmű hatalmi szimbólumként hirdette birtokosaik vélt vagy valós jelentőségét. Salgó egy tipikus „egyváras" középnemesi család erősségének tekinthető. Erre - s egyáltalában a nemesi birtoklás archaikusabb, hagyományos formájára - jellemző, hogy a vár ekkor nem volt a birtokok központja, azaz nem innen irányították azok gazdálkodását, hanem az említett udvarházakból, az oklevelek nem is említik a vár „pertinentiáit", azaz a hozzátartozó birtokokat. Csupán a vártól északra, a mai Bodzfás-kút mellett jött létre egy másutt is jellemző váralja-település, melyről a 15. századtól vannak adataink. Végül is ekkor Salgó esetében nem beszélhetünk még váruradalomról, inkább a vár volt ekkor a két