Szvmcsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 2. (Salgótarján, 2002)

I. TRADÍCIÓ ÉS KULTÚRA - Feld István: A salgói vár történetének és építésének korszakai

emelkedett legalább egy további, lakásként is használható épület. Az „öregtorony" megnevezést ugyanakkor - ebben az esetben nem kor- hanem méret-meghatározásról van szó, azaz „nagy toronyról" is beszélhetnénk - olyan építményekre használta, melynek kizárólag katonai, védelmi funkciót tulajdonított, s ahol sem nagyobb, netalán díszesebb ablakok, sem a hideg időben nélkülözhetetlen kandallók, s nem utolsósorban árnyékszékek sem voltak. Az utóbbi típusra jó példa a közeli Hollókő várának ma is magasan álló tornya. A legtöbb esetben azonban - s ezek közé tartozik Salgó is - a pusztulás mértéke olyan nagy, hogy nincsenek közveüen bizonyítékaink arra, hogy maga az adott torony lakható volt-e vagy sem. A vár legutóbbi ásatásai során ugyan előkerült a torony déli oldala előtti törmelékből egy olyan oszloptöredék, mely akár egy késő-románkori ikerablakhoz is tartozhatott - ilyenek nálunk csak olyan hatalmas építményeknél maradtak meg, mint a visegrádi alsóvár ún. Salamon-tornya vagy a szepesi vár palotája, esetleg még a lékai vár kápolnatornyát lehet ezzel kapcsolatban megemlíteni - de ez önmagában még kevés a kérdés eldöntésére. Inkább a vár elrendezéséből következtethetünk arra, hogy Saigon eredetileg egy olyan tornyot emeltek, mely egyszerre két funkciót is magába fogadhatott, azaz ez volt az erősség magja, legjobban védhető része, mely ugyanakkor többé-kevésbé kényelmes, netán reprezentatív lakóterekkel is rendelkezett. Ezért akár nevezhetjük lakótoronynak is, bár az újabb kutatás ezt a meghatározást inkább a jóval nagyobb és kifejezetten díszes megjelenésű építmények számára tartaná fenn. Végülis talán a „toronyvár" megnevezés fejezi ki ezen építmény lényegét, ahol tehát alapvetően egyetlen, minden bizonnyal többszintes épület alkotta az erősség legfontosabb, védekezésre és szükség esetén lakásra is alkalmas részét. Miután meghatároztuk legkorábbi formáját, óhatatlanul adódik a kérdés, mikor, ki és milyen céllal emelte-emeltette várunkat? Sajnos, erre vonatkozó közvetlen adatokkal ugyancsak nem ren-