Szvmcsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 2. (Salgótarján, 2002)

I. TRADÍCIÓ ÉS KULTÚRA - Feld István: A salgói vár történetének és építésének korszakai

építmények alapján tudjuk, hogy a bejárat általában csak az első emeleten volt, s a legtöbbször börtönnek használt földszinti térbe gyakran csupán a gerendafödémbe vagy a boltozatba vágott nyíláson át lehetett lejutni. Az a tény, hogy a salgói torony alsó szintjén még a sziklafelszínt sem faragták vízszintesre, itt is egy alárendelt funkcióra enged következtetni. Mivel természetesen nem tudjuk azt sem, hogy milyen magas volt, hány szinttel rendelkezett egykor ez a torony s hogy miképp lehetett lefedve, óhatatlanul felmerül a kérdés, milyen alapon születnek rekonstrukciós rajzok egy ennyire elpusztult épületről? Ebben az esetben ugyancsak más, álló épületek tanúságát hívja segítségül az építészettörténész, azaz korban-funkcióban nagyrészt egyező rokonemlékek, párhuzamok, analógiák jobban ismert, s az addigi kutatások alapján általánosnak tűnő részleteit vetíti rá a megmaradt töredékekre, jelen esetben a toronyföldszint csonkjaira. Egy tudományos hipotézisről van tehát szó, amelynek szerepe csupán annyi, hogy segít elképzelni, látványban megközelíteni az elpusztult építmény tömegét, egykori megjelenését, elsősorban annak érdekében, hogy egykori jelentőségét megérthessük. Optimális esetben több rekonstrukciós változat is készül. S mivel tudjuk, hogy a középkori várépítészetben még annyira sem léteztek szabványok, mint a római birodalom határvédelmi rendszerében vagy a törökkor olasz rendszerű hadiépítészetében - azaz: minden építmény különbözött a másiktól - talán már ki sem kell bővebben térni arra a laikusok által gyakran feltett kérdésre, hogy miért nem lehet mindazt meg is építeni, amit a rajzon láthatunk. Ugyancsak a várépítészet történeti célú kutatása során levont általános következtetésekre kell hivatkoznunk akkor, ha kísérletet teszünk a salgói torony szerepének - és ezzel szoros összefüggésben szabatos megnevezésének meghatározására. Az előzőekben említett korábbi várkutatás olyan esetekben általában „lakótornyokról" beszélt, ha egy erősségben egyetlen torony állt, s mellette nem