Szvmcsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 2. (Salgótarján, 2002)

I. TRADÍCIÓ ÉS KULTÚRA - Feld István: A salgói vár történetének és építésének korszakai

azonban tudjuk, hogy sohasem állt egyedül. Ezt nem csupán keleti sarkainak jellegzetes, lekerekí­tett formája bizonyítja - pontosabban az a tény, hogy ezt a megoldást már nem találjuk meg a két nyugat sarkán - hanem az is, hogy északnyugaton sarkon ún. bekötőkövek jelzik a torony és a várfal egykorúságát. De ha már a régebbi várkutatásról esett szó, meg kell említeni, hogy újabban nem használatos az ún. „belsőtornyos" vár fogalma sem, hisz épp a salgói vár példája mutatja, hogy külső, azaz a várfalak síkjából kiugró tornyot ilyen topográfiai viszonyok között nem is lehetett volna építeni. Ma már úgy látjuk, hogy az ún. „külső" tornyok csak a késő-középkor várainak külső fala­ira, falszorosaira vagy különösen a városfalakra voltak jellemzőek. Sajnos, a salgói vár nagyfokú újkori pusztulása ­a bazaltból épített falak másutt is igen rossz meg­tartásúak - nem teszi lehetővé, hogy legelső formá­jának további részleteit pontosabban meghatároz­hassuk. Úgy tűnik, a nagyrészt alacsonyabban el­helyezkedő falazott udvaron belül kezdetben nem voltak gazdasági vagy lakóépítmények, legalábbis erre utaló nyomok nem kerültek elő. Az ásatások itt csak azt tudták bizonyítani, hogy a falak meg­épülte után agyagos földdel egyenlítették ki a tere­pet. De magának az udvart körítő várfalnak egyko­ri magasságát sem ismerjük már - néhol még az egy métert sem érik el a ma álló szakaszok - s ugyanez vonatkozik végül magára a toronyra is. Ez utóbbiból csak a legalsó szint falainak csonkjai maradtak ránk - a mai, újabban védőtetővel lefe­dett falkoronák is már a két világháború közötti időszakban megépített kilátóból származnak -, így az egykori födémmagasságát sem ismerjük, s ter­mészetesen az egykori nyílásokról sem tudunk biztosat. Sőt, még azt sem tudjuk megmondani, hogy az udvar felőli, nyugati falban meglévő nagy áttörés - itt 1938-ban minden alap nélkül építettek meg egy sematikus, csúcsíves bejáratot - egy, a leg­korábbi építkezésből származó ajtó helye-e, vagy csak egy késő-középkori, utólagos átalakítás ered­ménye. Más, jobb állapotban ránk maradt torony-

Next

/
Oldalképek
Tartalom