Szvmcsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 2. (Salgótarján, 2002)

I. TRADÍCIÓ ÉS KULTÚRA - Feld István: A salgói vár történetének és építésének korszakai

méteres falvastagságú, téglalap alaprajzú toronyépítmény emelésére volt alkalmas, de ehhez nyugatról már kezdettől fogva egy keskeny, majdnem 30 méter hosszú, ívesen hajló alaprajzú, körülfalazott várudvar is kapcsolódott. Ez utóbbi tulajdonképpen a sziklagerinc peremén futott körbe, s északi falában nyílt az az egyszerű csúcsíves kőkerettel épített keskeny várkapu, melynek ma - a küszöböt leszámítva - pontos másolatán keresztül léphet be a látogató a felsővár ránk maradt falai közé. Az omlásrétegben megtalált eredeti, homokkőből faragott keretdarabok ugyanis már nem voltak visszaépíthetők egykori helyükre. Ide egyébként eredetileg is csak egy faszerkezetű feljárón át lehetett feljutni. A középkori várak rendszeres régészeti feltárását megelőző várkutatás - jobb híján - elsősorban tipológia módszerét alkalmazó irányzata azt tételezte fel, hogy egykor minden várban egy szabadon álló torony épült meg, majd később ezt bővítették további falakkal, védőművekkel és lakóépületekkel. A legkorábbi salgói erősség tornyáról A vár alaprajza az eddig elvégzett feltárások alapján