Szvmcsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 2. (Salgótarján, 2002)
I. TRADÍCIÓ ÉS KULTÚRA - Horváth István - Egyetemisták, főiskolások - Salgótarján képének néhány meghatározó motívuma
A harmadik tényező, az ipari termelés hangsúlyos jelenléte köré csoportosítható termelési tevékenység, amely a fentebb leírtakhoz hasonlóan új kultúrát, új magatartás kialakulásának szükségességét hozta magával. Az egyetemi tankönyvek az új helyzetről a következőképp adnak összefoglaló képet. „Az északi vasipari körzet továbbfejlődésében két tényezőnek volt fontos szerepe: a rendelkezésre álló szakmunkásgárdának és a helyi nyersanyagbázisnak. Az északi vasipari körzet Borsod, Gömör, Nógrád, Szepes, és Zólyom vármegyére terjedt ki. " 4 Továbbá: „Nagyobb volumenű ipar települt a bányavidékre (elsősorban a szén és vasérc lelőhelyekre, az itt kialakult kohászati központokba). Nagyobb iparvidék körvonalazódott a századfordulón a Felvidék középső részén, ahol a Garam mentén még működtek a középkor óta művelt nemesfémbányák, a Sajó, Ipoly, Zagyva völgyében. " 5 A megállapítások alapjaiban megegyeznek a helyi kutatások, a helyi hagyományok tartalmával. Árnyalatnyi eltérés a helyi tapasztalat és a tankönyvek minősítése között azonban érzékelhető, amelyet érdemes megfogalmaznunk. Lényegesnek tartom, hogy a nagy összefoglalások a három tényezőt azonos súllyal szerepeltetik, vagyis a szén, a vasút és a kohászat együtt és egy időben végzett a környékünkön települést és életmódot átalakító, új hatásrendszereket, új vonzásokat kialakító munkát. A helyi közvélekedés, az utóbbi időben különösen, csak az elsőre, a szénre teszi a hangsúlyt, amely ugyan érzelmileg elfogadható, de a tények tisztelete a reális hármas hatás meglétét kéri tőlünk hagyományaink tisztaságának megőrzése miatt is. Feltűnő, hogy a táj gazdasági viszonyainak elemzése során tankönyvíróink nem tesznek említést az üveggyártás hangsúlyos megjelenéséről. Figyelembe kell vennünk természetesen a néhány évtizedes „késést", hiszen a nagy üveggyárak a XIX. század utolsó évtizedében váltak igazán jelentőssé. Ugyanakkor arról sem feledkezhetünk el, hogy a település gazdasági és népesség összetételi mutatóinak alakításában, és végső soron Salgótarján arculatának kialakulásában is megkerülhetet-
