Szvmcsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 2. (Salgótarján, 2002)

I. TRADÍCIÓ ÉS KULTÚRA - Horváth István - Egyetemisták, főiskolások - Salgótarján képének néhány meghatározó motívuma

A település fejlődésében közreműködő tényezők A tudományos világban is elfogadott vélemény szerint Salgótarján fejlődésében - így várossá válásában is - három tényezőnek volt meghatározó jelentősége: a nyersanyag jelenlétének, a vasút viszonylag korai megjelenésének és az ipari termelés kibontakozásának. Szerzőink a következőképp mutatják be ezek súlyát. A nyersanyag kitermelését első helyen ekként jellemzik: A szén szerepe a XIX. században vált uralkodóvá, a kibontakozó un. második ipari forradalom hatására. „Az „energia tengely" szénmedencéi közül a salgótarjáni bányavidék került az első helyre, az un. „szénvasút" megépítése után. A Borsodi-, a Salgótarjáni-, a Tatabányai-, és Zsil-völgyi szénmezők Magyarország barnakőszén termelésének több mint 4/5-ét adták."

1 vélekedett az akkori helyzetről az egyik forrásunk. Mások is hasonlóképp minősítik a lassan két évszázad távolába tűnő történéseket. „A bányászat súlypontja áttevődött a XIX. sz. második felében a már különben is csak soványan fizető nemesércbányák vidékéről egyrészt a Szepes-Gömöri érchegység főleg vasércben gazdag tájékára, másrészt a Sajó-völgyének és Salgótarján környékének barnaszéntelepeire. "

2 A napjainkban - a hosszú ideig háttérbe szorított, ezáltal elhanyagolt állapotban lévő - vasút jelentőségét, és az új minőséget, a tőkés gazdaság, az infrastruktúra szükségességét újra felismertük. Sok évtizeddel ezelőtt már többrendbeli jelentőségét abban látták, hogy: „az északról dél felé haladó fővonal, amelyik a Felvidék középső tájain, a Túród-, a Zólyomi-, Nógrádi medencén s közben három vízválasztón át köti össze Rattkát Hatvannal. "

3 A mai és nem utolsó sorban az előretekintő jövőbeni körülmények fényében a gondolat újra fogalmazásának, korszerűsítésének aktualitását könnyen befogadhatja az e tájon élők csoportja.