Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)

VI. TRADÍCIÓ ÉS KULTÚRA - 8. Salgótarján megyeszékhely

A változások nemcsak a vármegye intézményét, hanem annak székhelyét is érintették. Századok alatt természetessé vált, hogy a vármegye központja hosszú ideig nem állandósult. A megyeszékhely alkalmi kijelölésében egyébként is praktikus okok játszottak szerepet, ugyanis meghatározása a vármegyei közgyűlés hatáskörébe tartozott. A közgyűlés viszont leggyakrabban a 10 vagy alispán lakóhelyét tartotta a hivatalos összejövetelre alkalmasnak.A közgyűléseknek így nem volt állandó színhelye. Megyeház építésére az 1514: 57 tc.ugyan felhatalmazta a vármegyéket, de a XVIII. század előtt csak ott fogtak hozzá az építéshez, "ahol a török nem fenyegetett". A X-XI. században - Nógrád vára adott otthont a vármegyei nemesi közgyűlésnek, így egyúttal itt volt a vármegye központja is. Ez a helyzet a török hódoltság idején - a XVI. sz-tól a XVIII. század végéig - változott meg. Ekkor "Gyarmaton, Füleken, Szécsényben és Hollókőn tartották a közgyűléseket". 1593 és 1597 között például Fülek nemcsak Nógrád, hanem a hódoltsági területhez tartozó Hont, Heves, Pest, Szolnok és további más megyék közgyűléseinek is helyt adott. 1597 után Losoncon, Gácson, Szécsényben tartották Nógrád közgyűléseit. A XVIII. század elejétől, közepétől, az érzékelhető gazdasági fejlődés, ebbe kereskedelmi központi szerepének erősödése is belejátszott, hogy Losonc gyakrabban volt a megyei döntések színhelye. 1703 és 1705 között Losonc és Szécsény osztozott a közjogi és ehhez kapcsolódó vendéglátói funkción. A XVIII. század második felétől Szügy adott otthont Nógrád vármegye közgyűlésének. 1790-től Nógrád megye székhelye hosszú időre állandósult Balassagyarmaton. A közgyűléseket kezdetben az un. Kis vagy régi vármegyeháza épületében tartották mindaddig, amíg 18321835 között fel nem épült a ma is megtekinthető, az akkori viszonyok szerint is korszerű vármegyeháza. Az 1876 utáni új közigazgatási jogsza-