Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)

VI. TRADÍCIÓ ÉS KULTÚRA - 8. Salgótarján megyeszékhely

bályok bevezetése során, a XIX. század utolsó évtizedében éleződött ki a megyeszékhely-probléma, és nyílt vitában vetődött fel, hol legyen Nógrád megye közigazgatási központja: Losoncon vagy Balassagyarmaton? A vita 1890. május elején úgy zárult, hogy Balassagyarmat közigazgatási státusza nem változott, a vármegye olvasó népe tájékozódhatott a vita végéről, elcsendesedéséről. A további történelmi viharok nyomán sem kívántak az 1790-óta meglévő helyzeten változtatni, egészen 1945-ig. Az akkor kezdődő új időszak új kérdésfelvetései közé a megyeszékhely státusz is bekerült. 1946. október 20-i salgótarjáni nagygyűlésen Rákosi Mátyás az MKP főtitkára, miniszterelnökhelyettes "Két örvendetes hírt jelentett be ezután Rákosi Mátyás. Az egyik: a bányászokat rövidesen bőr- és textilárukkal fogják ellátni . A másik: a megye székhelye Salgótarján". A bejelentést követően hosszú hónapokig a nyilvánosság előtt nem is esett szó róla. így volt ez egészen 1947 közepéig. Ekkor a választásokra készülve az új kormányprogramba is bekerült a közigazgatási reform igénye, az "önkormányzati élet fejlesztése". Az egy évvel ezelőtti főtitkári ígéret alkalomszerűségét és bizonytalanságát jelezte az is, hogy 1947. júniusában, a megyei hároméves terv kidolgozása során még úgy fogalmaztak a helyi vezetők a terv gazdag fejlesztési témájú pontjai között, hogy ott "a megyeszékhely áthelyezésének gondolata is felvetődött". A bizonytalanságok között a fordulat 1948 után, az eredeti bejelentéstől számított jó két év múlva, az MDP I. kongresszusát követően következett be. Az alkotmányban, a kormányrendeletekben foglaltak a szovjet rendszer gondolait, követelményeit utánozták. A korábbi főtitkári ígéret elől így - ha lassan is, de elhárulni látszódott a gátló jogi akadály. Salgótarján, mint a megye bányászati, ipari