Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)

VI. TRADÍCIÓ ÉS KULTÚRA - 6. Salgótarján vezetői /bírók, polgármesterek, tanácselnökök/

rosi közigazgatás zavartalan létrejötte. Munkája elismerése is szerepet játszott abban, hogy egyedüli pályázóként, ő lett Salgótarján város első polgármestere. Ezt a címet 1922-1944 között megőrizte, feladatát sok szakmai sikerrel látta el. 1944 elején a dunántúli Bodajkra költöztek, miután nyugdíjazását kérte. Döntésében szerepet játszott, hogy 1943 elejétől több személyeskedő és politikai támadás érte: nem tudta elviselni a városban is teret nyert jobboldali nyilasmozgalom vezetőinek gátlástalan törtetését. Ez volt a politikai támadás hátterében, ami miatt távozott a polgármesteri székből. Az 1944 nehéz napjait tovább súlyosbította szeretett felesége halála, akit Zircen temettetett el. A háborút követően az elmúlt években közhivatalokban és máshol vezető beosztású személyek tevékenységét igazoló bizottság tekintette át. A salgótarjáni bizottság nem volt jó véleménnyel Förster Kálmánról, nem igazolták s megvonták nyugdíját. Az evangélikus egyház szeretetotthonába került Pécsre, ahol pénzügyi munkával, illetve a redőnyjavítás ki tanulásából származó jövedelméből tartotta fenn magát és feleségét, a salgótarjáni származású özvegy Básthy Lászlóné Szálai Gizellát. 1967-ben járt életében utoljára Salgótarjánban. Nem tűnik ma sem mellékesnek, hogy dicsérőn szólt a városközpont akkor már látható átalakításáról. Magas kort ért meg: 1971 szeptember 24én halt meg és felesége mellé temették el Zircen. 4. Kilczer Béla Salgótarján rendezett tanácsú város harmadik polgármesterének megválasztására 1945. január 2-án került sor. A jeles pozícióra ugyancsak nevezetes személyiséget választottak: Kilczer Bélát, a közismert, népszerű építőmestert és vállalkozót. Az időpont sem elhanyagolható. A város fel-