Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)

VI. TRADÍCIÓ ÉS KULTÚRA - 6. Salgótarján vezetői /bírók, polgármesterek, tanácselnökök/

szabadulását követő héten az eddig illegalitásban dolgozó kommunisták létrehozták a párt helyi szervezetét. A kommunista pártvezetés javaslatot tett és döntést hozott a polgármester személyéről is. A polgármester - nomen est omen - ténylegesen is a város polgári rétegéből került ki a kommunisták javaslatára. Kilczer Béla 1897 áprilisában született Budapesten. Erdélyből idevándorolt szülei ugyan nem voltak túl jómódúak, de arra vállalkoztak, hogy három gyereküket taníttatták. A legifjabb: Béla, a budapesti fasori evangélikus iskola után a felsőépítészeti ipari iskolát végezte el. A világháború pusztítása után 1921-ben - huszonnégyévesen - került Salgótarjánba. Kezdetben a bányánál - az SKB Rt-nél dolgozott. A zagyvapálfalvai építkezéseket tervezte, irányította. 1927-ben önállósította magát. Szakmai megoldásait és tevékenységét méltán jellemzi a felsorolt néhány példa: a még ma is látható emeletes lakóház - "a kilczer-ház" - Salgótarján fő utcáján, a vízválasztó völgyzáró gátja, az 1945 utáni első bérházak, a Gyula rakodó impozáns épülettömbje, és magánházak sokasága. Az egyéni, családi tragédiák sorozata után szakadt rá - újabb katonai behívás képében - a második világháború, amely sok vonatkozásban formálta jellemét és próbára tette akaraterejét. Segítséget nyújtott a Miskolcon létrejött MÓKÁN Komité egyik létfontosságú feladatának teljesítéséhez: mint bevonultatott tartalékos főhadnagy megakadályozta a dósgyőri vasgyár leszerelését 1944 őszén. A nyilasgyűlölet vezette el oda, hogy 1944 végén hazaszökött Salgótarjánba. Veszélyekben és kalandokban bővelkedő élete eszmeileg is újabb, lényeges fordulathoz érkezett, amikor 1945. január 9-én - már mint megválasztott városi polgármestert - felvették az MKP-ba. 1945. július 13-án lemondott - leváltották. Bizonyára érte számos egyéni sérelem is. Feltételezhetően a közmorál jelenségei is jogosan