Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)

VI. TRADÍCIÓ ÉS KULTÚRA - 6. Salgótarján vezetői /bírók, polgármesterek, tanácselnökök/

3. Förster Kálmán Az első polgármester Az első Förster, a mézekalácsos mesterlegény, a XVIII. század második felében érkezett a Szepességbe, a szász-német Neustadt városából. A magyarul nem beszélő kézműves gyorsan beilleszkedett környezetébe és a források tanúsága szerint "tisztes polgárrá és nagy érzelmű magyarrá vált". Édesapja már jó nevű ügyvéd volt. Az anyai ág az értelmiségi-tanár Kosáry-családból származott. Édesanyja Kosáry Kornélia. Kálmán, 1885. július 29-én született Szepesolasziban, a család nyolcadik gyermekeként. Az iskoláit Szepesolasziban, Iglón kezdte. A gimnáziumi érettségit Lőcsén tette le. Kassa, Eperjes,majd az egyetemi évek befejezéseként a századelőre egyre Európaibbá váló Budapest volt az utolsó állomás. Az otthonról hozott természetes örökség, a háromnyelvűség - a magyar, a német, a szlovák nyelv ismerete - segítette tájékozódását, beilleszkedését az iskolai, az egyetemi közösségekbe. Már ezekben az években megnyilvánult a természet soha el nem múló szeretete. 1910-ben - az egyetemi vizsgák letételét követően - lett Poprád polgármestere. Huszonhárom évesen az akkori Magyarország legfiatalabb tisztségviselőjeként kezdte közigazgatási pályafutását. Ebben az évben vette nőül Kummer Júliát. 1918-ig, a világháború befejezéséig látta el hivatali munkáját. Az szlovák államiság eszmeiségével nem tudott megbarátkozni. Az elvárt hivatali esküt nem tette le a szlovák kormányra, ezért távoznia kellet szülőföldjéről. A bútorokkal, a családi ingóságokkal teli vagonokkal Budapestre érkezett. Néhány hónap hányódás, bizonytalanság után a belügyminiszter rendelete alapján 1919 végétől 1921-ig Újpest helyettesítő polgármestereként dolgozott. Ezt követően kapta közigazgatási, szakmai feladatul, hogy készítse elő Salgótarján várossá alakulását. Tapasztalatát jól kamatoztatta, amelynek eredménye lett a vá-