Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)

V. A NAGYIPAR SZEREPE SALGÓTARJÁN VÁROSSÁ FEJLŐDÉSÉBEN - 6. Salgótarján város fejlődése 1958-tól napjainkig

nos iskolát, az új művelődési házat, a Karancs Szállót, a Pécskő Üzletház felépülését hangsúlyozták, emelték ki. A továbbiakra nézve pedig úgy látták. "A Magyar Urbanisztikai Társaság elismerése a jövőre nézve is kötelez bennünket: a lehető legtöbbet nyújtjuk a lakosságnak, a lakosság együttműködésével." A városközpont átépítésével párhuzamosan, 1967-től folytak az előzetes vizsgálatok az általános városrendezési terv elkészítéséhez. Ennek feladata, hogy hosszú távon, 2000-ig meghatározza Salgótarján épített világának arculatát. Ezért az előkészítés során a város közigazgatási határain túl tekintettek a tervezők és alaposabban vizsgálták a külterületeket is, illetve a regionális összefüggéseket. Az addigi tendenciák alapján 50 ezer fő körüli lakossággal számoltak, amelyhez még több mint 15 ezer fő nappali, környékről bejáró népesség ellátását biztosító keretet terveztek. A fő problémák, melyek a korábbi elképzeléseknél is több megoldási lehetőséget vetettek föl és így viták forrásává váltak, továbbra is megmaradtak. Ezek: a várost kettészelő vasút és 21. számú főútvonal, a városközpont szűk területe és magas beépítettsége-, az iparterületek lakóterületeket behatároló elhelyezkedése; az infrastruktúra hiánya, illetve korszerűtlen volta. Mivel a közlekedés és az üzemek elhelyezkedése adott, ezért a lakosság növekedéséből adódó feszültsé-