Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)
V. A NAGYIPAR SZEREPE SALGÓTARJÁN VÁROSSÁ FEJLŐDÉSÉBEN - 6. Salgótarján város fejlődése 1958-tól napjainkig
geket a város északi és déli szélén új lakótelepek kialakításával lehetett csak megoldani. így épült föl a volt Sebaj-telep folytatásaként a Beszterce/bányai/-lakótelep, illetve az Öreg Józsefi telep helyén a Kemerovó lakótelep. Zagyvapálfalván fokozatosan - a közműellátás biztosításával párhuzamosan - a Brezina domb a Gorkij lakótelep és környéke kapott új arculatot. A Kemerovo lakótelep kivételével a közepes magasságú beépítettség után toronyházak is megjelentek, majd a még megmaradó szabad területeken a társas és családiházas forma vált dominánssá. Az 1971ben elfogadott általános városrendezési terv elképzelései azonban az évtized közepére már megkérdőjeleződtek. A tényleges építkezések több területen túllépték a tervben megfogalmazott kereteket, s belső aránytalanságok jelentkeztek, főként az infrasturkturális ellátottságban. Ezért 1978-80-ban az előzőek alapján, de azokat továbbfejlesztve készült egy újabb rendezési terv, melyet 1982-ben fogadtak el. Ez már a városközpont körül számol egy belső és egy külső települési gyűrűvel, amelyek valamilyen formában meghatározzák a fejlődési- fejlesztési lehetőségeket. Az 1980-as évek közepétől csökkent az állami lakásépítés nagysága, s egyre inkább a társasházi építkezések kerültek előtérbe. A tervkoncepció 1995.évi felülvizsgálata részben emiatt, részben pedig az építkezések önkormányzati finanszírozásának szűkössége miatt méginkább a magánerős építkezésekre helyezte a hangsúlyt, hozzájárult ehhez az, amire 1970-ben is figyelmeztettek a terv készítői: az építkezésekre alkalmas szabad területek többsége alábányászott. Természetesen ez kihatással van a beépítésre is, amely a többszintes épületek háttérbe szorulását jelenti. Hasonló a tendencia a város közigazgatási határainak bővülésével is. Az 1973-ban, illetve 1977ben Salgótarjánhoz csatolt Zagyvaróna, Somoskő, Somsokőújfalu a tervekben üdülőkörzetként szerepelnek, így a családi házas beépítés mellett az infrastruktúra fejlesztése a fő szempont. A