Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)

V. A NAGYIPAR SZEREPE SALGÓTARJÁN VÁROSSÁ FEJLŐDÉSÉBEN - 6. Salgótarján város fejlődése 1958-tól napjainkig

építkezések előkészületei mellett a tisztasági, városszépítési mozgalom elindítása felé fordult. Ez a tény már jelzi a városi lét tudatosodását. Tavasszal több fórumon is felvetődött a köztisztaság; a népi ellenőrök is vizsgálták. Két lényegesebb okot jelöltek meg, amelyek megszüntetése jelentős javulást jelentene a város tisztán tartásában. Az egyik a csatornázás, illetve a csatornák tisztítása, a másik pedig a rendszeres szemétszállítás megoldása és kiterjesztése. Felhívták a figyelmet az utcák és udvarok rendbetételére. Hasonló céllal, valamint a városi érzés erősítéséért szervezték meg a "havonta egy napot Salgótarjánért" társadalmi mozgalmat. A városrendezés és parkosítás kiemelt feladata volt a vásártéri építkezések befejezéseként a Megyei Tanács épületével szemben díszpark kialakítása, melynek szökőkútját besztercebányai minta alapján készítették el. De ahhoz, hogy a növények tartósan megmaradjanak, ki kellett cserélni a salakkal és építési törmelékkel kevert földet. Új kezdeményezésként jelentkezett a csoportos lakásépítkezés, amelyet több helyen KISZ-lakásépítési akciónak is neveztek. A város északi részén, a Béke-telepen indult meg az ikerházak helyének kijelölése. Több kedvezménnyel próbálták olcsóbbá tenni az építkezést. Ilyen volt, hogy a terveket és az építés költségvetését társadalmi munkában készítették el, a munkák szervezésénél pedig egyszerre több ház alapozását, falazását, tetőráemelését végezték. Ezekbe bevonták azokat az igénylőket, akik az építkezők felszabaduló lakásait kapták. A lakások a tervek szerint három típusba tartoztak: egy-, két- és háromszobásak. Része volt ez annak az akciónak, amely nemcsak a tervezett 600 családi házat tartalmazta, hanem azon túl lehetőséget próbált adni a lakosság azon részének, amely rendelkezett valamennyi anyagi erővel, hogy önmaga oldja meg lakásproblémáját. Természetesen így csökkent az állami építkezésre és elosztásra irányuló nyomás. Az 1962. évi felmérések újabb helyeket jelöltek ki kislakás-építkezésekre a családi házas