Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)

V. A NAGYIPAR SZEREPE SALGÓTARJÁN VÁROSSÁ FEJLŐDÉSÉBEN - 6. Salgótarján város fejlődése 1958-tól napjainkig

beépítésű övezetekben. Azonban gondot okozott mindenhol a közművesítés teljes vagy részleges hiánya, amely megnövelte az építkezési kiadásokat, még ha csak minimális követelményeket állítottak is. Ezért a város vezetői, a Hazafias Népfronttal összefogva a korábbi társadalmi akciókat igyekeztek - nem eredménytelenül - kiterjeszteni elsősorban a kerületek közművesítésének segítésére. Az 1962-ben indított akció jelszava: "Tegyük tisztává, rendezetté és széppé városunkat!" Ennek ösztönzésére a tanács emlékérmet alapított, s bevezették a nyilvántartó könyvecskét, amelyben a ledolgozott munkaórákat bélyeggel igazolták. Meghatározták azt is, hogy milyen értékű munkavégzés után az emlékérem mely fokozatát adományozzák. 1963-ban pedig ezt kiegészítették azzal a határozattal, hogy a kiemelkedő, a város fejlődéséért legtöbbet tevő társadalmi munkásokat díszpolgárrá avatják. Ez először 1965-ben történt meg. A városi tanács kényszerhelyzetben volt a szanálások miatt, mert a városközpontban jelentős számban voltak közintézmények, kereskedelmi egységek a lebontásra ítélt épületekben. Megoldást kellett találni arra, hogy a lakosság ellátása a lehető legkisebb mértékben érezze meg az átépítést. Elsősorban a kereskedelem számára alkalmas - és még lebontásra nem kerülő - helyiségekből telepítették ki az ipari létesítményeket és irodákat, másrészt megpróbálták az üzletek "átprofilírozását", azaz összevonását. Sürgető volt ezeket a lépéseket megtenni, hiszen 1962 elejére Magyar Géza vezetésével a Lakóépülettervező Vállalatnál elkészültek az új városközpont módosított beépítési tervei. Lényegében ehhez az új koncepció kialakítását az tette szükségessé, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium a II. ötéves tervben biztosítani tudta egy salgótarjáni szálloda építését. Elkészült a szálloda (tervező: Jánosi György) és a művelődési ház (tervező: Szrogh György) a tervek pedig lehetővé tették a központban egy térrendszer kialkítását. A Rákóczi út - a város főutcája - felé a nyitott