Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)

V. A NAGYIPAR SZEREPE SALGÓTARJÁN VÁROSSÁ FEJLŐDÉSÉBEN - 3. A városiasodás útján 1922-1944

2. A város északi részén a m.kir. honvédlakta­nya /Horthy Miklós laktanya/ nagy épület­csoportja 1922-1924 között Molnár István építész munkája. 1967-től épületeinek egy részét is magában foglaló Madzsar József megyei kórház található most itt, valamint a Napsugár lakótelep és az Egészségügyi Szakiskola. Ezzel szemben alakították ki a zsidótmetőt, melytől északra - a fülek-loson­ci országúttól keletre -, a Mikemála-dülőben a Luby-család parcellázott. A beépítés több utcában 1934-től kezdődött meg. A tervek szerint a város legszebb fekvésű, legtisztább levegőjű városrészét szerették volna itt meg­teremteni. 3. A "Rima" acélgyárától északra és nyugatra, valamint a salakhegyet övező dombhátakon /Ponyi-tető/ 1929-től a Luby-család által ki­alakított parcellákon épült meg a "Szent Fe­renc-telep" . Vele átellenben az acélgyár délkeleti oldalán a "Jónásch-telep" házai épültek meg 1907-től, amfiteátrumszerűen körülfogva a gyárat. 4. A "Szent Ferenc-telep"-től keletre a salgó­bányai iparvágány két oldala is beépült csa­ládi házakkal. Innen tovább keletre, a Po­nyi-csárda és a Polány-kút között, Zagyva­róna községhez tartozó területen Kőlápa /PintérApuszta területén is népes lakótelep alakult ki 1929 után. Az itt található kút /Polány-kút/ vizét 1939-ben létesített vízve­zetéke számára foglalta le a város. 5. A városi kioszk /szórakozó hely/ a Havas keleti szegélyén, fölötte 1928-ban a MOVE lövöldéje létesült. A Füleki utca végén levő gőzmalomnál /ma Suzuki-szalon/ és a Polk­vendéglőnél /ma üzlet/ vasúti aluljárón lehe­tett eljutni a városi uszodához, melyet 19ló­ban a katonaság részére építettek. A város 1925-ben újította fel. Szomszédságában a városi sporttelep /tenisz és korcsolya pálya/ valamint az SKB Rt. sporttelepe jött létre. A Siketárnyék és Öreg-Józsefi-telep között ta-

Next

/
Oldalképek
Tartalom