Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)

V. A NAGYIPAR SZEREPE SALGÓTARJÁN VÁROSSÁ FEJLŐDÉSÉBEN - 3. A városiasodás útján 1922-1944

lálható Gizella-téren és a környező domboldalon számos új lakóház épült. A terület egyébként a városban meginduló szénbányászat egyik bölcsőjének számít. A várostól Karancsalja község felé futó egyben a város egyik legrégebbi utcája Karancs utca és a vele párhuzamosan húzódó Kővár utca /Kővári csermely/ házai messze nyugat felé húzódtak, sőt már Baglyasalja községhez tartozó részeken, Baglyaskővár alatt és az Idegér-völgyében is épült több lakóház. A város délnyugati részén Szentgyümölcsi, Salgótarján külső pályaudvar /Nagyállomás/-tól délre Nagycsáté, Üresvölgy közötti völgyrészletnél és a Kovácshegy, valamint a volt téglagyár fölötti domboldalon épültek új házak, hasonlóan a Forgách-utcához. A legnagyobb építési lendületet, beépítést a déli plébániától keletre emelkedő domboldalon /Papberekdűlő/ lehetett tapasztalni, a Szilárdy-féle parcellákon. A volt Szilárdymajor helyén található az 1951-ben átadott Megyeháza, a kor építészeti stílusának sikerült alkotása. Ugyancsak itt épült meg a Megyei Rendőrfőkapitányság, valamint a Megyei és Városi Tűzoltóparancsnokság. Tőle délre az egyemeletes, múlt század végi ház az egykori járásbíróság épülete volt. 1929ben bérházzá alakították. A telepet OFB-telepnek, vagy köznyelven "Rokkant-telepnek" nevezték. A beépítés hatással volt a Pécskő utcára is, az itt lévő, leromlott állapotú, putriszerűen épült házak eltüntetésére. 1931-ben a Pécskő-patakot befedték, fahídját lebontották és ezzel eltűnt Salgótarján város "legsötétebb" negyede. Szép, széles, egyenes utca keletkezett, járdával, kövezett úttal, fásított-füvesített sávval. A városháza emeletes épülete a nagyközség idejében, 1886-ban épült. Keletre, a Kiserdő oldalában, a Városháza-köz rendezésével, új épületek emelésével ez a terület is városias