Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)

V. A NAGYIPAR SZEREPE SALGÓTARJÁN VÁROSSÁ FEJLŐDÉSÉBEN - 3. A városiasodás útján 1922-1944

szomszédságában állt a "Salgótarjáni M.kir. Bá­nyakapitányság" épülete, melybe 1924. novem­ber 4-én költözött a besztercebányai bányakapi­tányság jogutódja. Az épület átalakítva a Nógrá­di Szénbányák Vállalat igazgatósági épületéhez csatlakozott. Napjainkban lakóépületként funkci­onál. A "Szénbányák" irodaépületében az APEH Nógrád Megyei Igazgatósága található. Tőszom­szédságában állt az ipartestület emeletes kis épü­lete 1912-től, 1945 után a Pártoktatók Háza, nagytermében művelődési otthon működött 1955-től. Helyén a nyugati városrész lakó- és irodaépületei találhatók. A város nyugati része szintén kötődik a bá­nyászathoz. A városi sporttelep feletti Sikctár­nyék-dűlőben alakult ki a Józsefi-bányatelep. Az újabb József-akna 1879-es létesítésekor kapta "öreg" jelzőjét s őrződött meg mai napig, mint "öreg Józsefi". Itt voltak az un. "Józseftárók", itt végződött 1867-1871 között a pesti vasút a József-rakodónál. A hajdani bányatelep helyén épült ki 1967-ben a Kemerovó-lakótelep a Fáy András körúton. A város vezetése és az építési bizottság a sza­bályozási terv elfogadása után állást foglalt az utcák és ipari körzetek, a közvágóhíd, a kórház, a sportpálya, a temető áthelyezéséről, közintéz­mények, középületek helyének kijelöléséről. Va­lamennyi elképzelés abból indult ki, hogy Salgó­tarján földrajzi fekvése nem teszi lehetővé azt az építési módot, hogy a várost sorsára hagyva mel­lette, egy minden szempontból átgondolt város­rendezési terv alapján új, modern várost építsen. Ezért a szabályozás alapja maga a régi város ke­rete volt, amit rekonstrukciós városfejlesztéssel gondoltak megvalósítani. Salgótarján telepü­lésszerkezetére a völgyi fekvés okozta beszorult­ság és tagoltság mindvégig jellemző maradt. A lakó és iparterületeknek a történeti átalakulást tükröző egymásra települése máig felismerhető és érezhető. A geológiai adottságok nem teszik lehetővé a domboldalak, dombtetők korlátlan be­építését, s ugyanekkor ezek a domborzati viszo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom