Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)
V. A NAGYIPAR SZEREPE SALGÓTARJÁN VÁROSSÁ FEJLŐDÉSÉBEN - 2. Már nem falu, de még nem város
Salgótarjánt a 20. század első évtizedeiben is hat "sárga kastély" uralta: a bányakastély, a régi községháza, a Jankovich-kúria /az egyetlen pénzintézet otthona/, a katolikus templom, a Szilárdy-kúria és a főszolgabíróság épülete. A Fő utca déli szakaszán már elmaradtak a lakóházak, itt volt az új Vásártér bejárata, keletről a Szilárdy-major, a főszolgabírósági és a volt járásbírósági épületekkel a régi Salak utca és Faiskola utcáig. A Szilárdy-major déli részében alakították ki a városi gazdaságot és a faiskolát. A Főutca két oldalán az 1880-as évektől épültek ki a házak, a Tarján-patakon túl pedig a Meszesalja házsora alakult ki. A Liget-utcától délre a Karancs utcáig húzódó területen a Kézsmárkiés Tátra-utcát alakították ki /1950-től Május 1 utca/. Északi folytatása volt a Losonci-utca, 1950-től Dimitrov utca, mely a Kemerovó lakótelepre vezet /volt Józsefi/. Meszesalján a Kossuth Lajos utca kereszteződésétől /itt áll az 1928-ban épített Tüdőgondozó Intézet, ma Budapest Bank Rt. székháza/ déli irányban kialakított út neve Alkotmány utca a Bem úti kereszteződésig. Itt helyezkedett el a község lakosságának mezőgazdasággal foglalkozó rétege, a Karancsalja utcáig bezáróan alkotva meg a szóhasználatban is a "községet", mert a vele szemben kialakult területet nevezték lakosai "Salgótarjánnak". Az építkezés a községben 1880-tól gyorsult fel s tartott 1914-ig az ipartelepek hatására. Megépült 1886-ban, majd többször átépült a községháza, mely 1922-től városházaként funkcionált a régi temető helyén. /1935-ben ismét átépítették, tűzoltó szertárral bővítették a földszinti részen./ A már nagyközség, a dualizmus időszakában a felduzzadt lakosság és a megnövekedett funkciók miatt otthont adott járási szintű hivataloknak is: járásbíróság, adóhivatal, főszolgabíróság. Trianon után jelentékenyen tovább szaporodott lakosság miatt is új hivatalokat kellett befogadnia, és mivel exponált helyet foglalt el itt az ipar, a kereskedelem, a fejlődés gyorsabb ütemét