Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)

V. A NAGYIPAR SZEREPE SALGÓTARJÁN VÁROSSÁ FEJLŐDÉSÉBEN - 3. A városiasodás útján 1922-1944

követve jogilag is várossá vált 1922. I. 27-én Salgótarján. 3. A városiasodás útján 1922-1944 Salgótarján a városi jogállást megkapva sajátos módon készült a szerepvállalásra. A város vezetői első lépésként egy új város építészetiszabályozási tervét készíttették el, melynek pályázati győztese Vargha László, a korszak ismert építésze-városrendezője volt. /Ugyanekkor Baglyasalja bányatelepének arculatát vágvecsei Wellisch Andor műépítész tervezte meg az ÉKI Rt. megbízásából/. A győztes elképzelését soha nem valósították meg egészében, csupán alapja lett a későbbi időszak építési terveinek. A fiatal város rétegvonalas térképét, minden későbbi terv alapját egy 1923-ban kapott megbízás alapján Csengeri Árpád készítette el. A mellékvölgyekbe elágazó, szétszórtan fekvő városhoz ebben az időben 23 puszta és telep tartozott. A rendkívül mostoha lakásviszonyok megszüntetése érdekében első lépésként 1922-ben állami támogatással 12 kétszobás és 18 egyszobás lakásból álló lakótelep építését engedélyezték, ebből a lakások felét a szerveződő tisztviselői kar számára tartalékolták. A rendkívül szigorú gazdasági feltételek következtében az akció nem indult meg. A korábban elhanyagolt község számára a városszabályozási terv fontos volt, mert a település széttagoltsága különböző ellátottsági