Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)

V. A NAGYIPAR SZEREPE SALGÓTARJÁN VÁROSSÁ FEJLŐDÉSÉBEN - 2. Már nem falu, de még nem város

emeletes épülete, a kastély, ezt a szerényebb lakótelepi épületek követték, melyből ténylegesen mint egy kormányzósági palota emelkedett ki. A vezérigazgatósággal szemben emelkedett a tisztviselők részére egy egyemeletes épület. A lakótelep munkáslakásait a gyártól távolabb, a főútvonal /a központi utca építését 1870-ben kezdték meg. Fasor, Acélgyári fasor Kolónia út, Rimamurányi-út, Dózsa György út, Sztahanov út, Malinovszkij utca ma ismét Acélgyári útnak nevezeik./ két oldalán építették ki, abban az időben korszerű megoldásként, emeletes kivitelben. Az 1870-ben megnyílt iskolaépületet 1929-ben a város legkorszerűbb társulati iskolai épülete váltotta fel /Marschalkó Béla építész tervei szerint Prokisch János budapesti építész kivitelezésében. Klébelsberg Kunó miniszter avatta fel. 1936-tól nyolcosztályos iskola/. A dokumentumok szerint a lakótelepet nagyrészt Schweiczer Zsigmond tervezte meg még 1869-ben. A gyári lakótelep felújítására Fabini Henrik /1871-1938/ igazgatóságának idején került sor, 1931-ben. A gyártelep kiépítésében elévülhetetlen érdemei voltak: Borbély Lajos /1843-1923/, Jónásch Antal /1850-1945/, Liptay B.Jenő /1878-1928/ igazgatóknak. 1880-ban létesült egy nagyobb teleprész a Kucord-hegy DK-i lejtőjén, az ún. Amerika. Ezekben az években /1880-1890/ készültek el a Kaszinó-sor tisztviselő és munkásházai. /Nem azonos a Kaszinó-úttal (Házi Ferenc út) mely a tisz-