Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)

V. A NAGYIPAR SZEREPE SALGÓTARJÁN VÁROSSÁ FEJLŐDÉSÉBEN - 2. Már nem falu, de még nem város

ván és Molnár István a baglyasaljai földtulajdonosokkal szerződést kötött a szén kiaknázására. A jogosítványokat 1872ben Minich Albert, Jaulusz Ferenc és Diamant Sára szécsényi lakosok szerezték meg. A megalakult Minich-JauluszHoffmann Kőszénbánya Társaság Baglyasalján bányászkodott. Az Andrásfalvához tartozó csókási széntelepek kitermelési jogát 1869. július 10-én gr.Gyürky Ábrahám adta el Jeszenszky Danónak és Samunak. így jött létre a Jeszenszky Dániel csókási bányavállalat. 1875-80 között jött létre és termelt a Hamburgi AngolNémet Bank Rt. Mátraszele-Mizserfa bányája. Schöller Sándor karancsaljai "Sándor" bányája 1868-tól termelt. A szénbányászat történetében ennek az időszaknak legjelentősebb lépése volt, hogy a Magyar Országos Bank és a Länder Bankház 1881. augusztus 28-án 1,6 millió forintos részvénytőkével és 1,6 millió forintos arany elsőbbségi kötvénnyel megalapította az Északmagyarországi Egyesített Kőszénbánya és Iparvállalat Rt-t. Ez a társaság vette meg, pontosabban az alapító Magyar Országos Bank Rt. az előbb felsorolt hat kisebbszerű bányavállalatot jogosítványával és felszereléseivel együtt. Az új társulat szénjogosítványai ezzel az akcióval Baglyasalja, Karancsalja, Etes, Szánaspuszta, Zagyvapálfalva /Andrásfalva/, Nemti, Kazár, Mátraszele, Homokterenye és Mátranovák községek területére terjedt ki. Az átvételkor szétszórtan fekvő bányavállalatok igen kezdetleges technikai felszereltséggel rendelkeztek, a bányák kezdetlegesen voltak feltárva. Működése első éveiben az Rt. nagy veszteségeket szenvedett, aminek következtében 1885. decemberében a részvénytőkét 80.000 forintra szállították le, valamint 15.200 új részvényt bocsátottak ki. Az első évek szakszerű feltárásokat igényeltek, a bányák műszaki felszerelését tökéletesíteni kellett, míg kialakult a mennyiségileg és minőségileg is versenyképes két bányakerület: a baglyasaljai és a mizserfai. A vállalat bányászaton kívül más válalkozásba is kezdett, melyet azonban veszteségei miatt hamarosan felszámolt. így az 1880-as évek végén Rákoson üveggyárat helyezett üzembe, de egy év múlva veszteségei miatt felszámolt. Ugyancsak 1890-ben épült brikettgyárát a kereslet hiányában szintén beszüntette. Nagyszabású vállalkozása volt Esztergom megye több községében. A feltárt szénterület jó befektetésnek bizonyult, ezért 1896-ban egy új részvénytársaságot, az Esztergomvidéki Kőszénbánya Rt-t megalapította. A társulat életére legnagyobb hatással az 1917-es tőkeemelés volt, mivel ennek révén a vállalatot az SKB Rt. érdekkörébe vonata. Az affiliációt 1925. január 1-vel a teljes fúzió követte, melynek kapcsán a baglyasaljai bányaigazgatóság megszűnésével az ÉKI Rt. összes bányaüzemei az SKB Rt. egységes vezetése alá kerültek. Az 1925. május 2-án tartott XLIII. közgyűlés az SKB Rt-vel való egyesülést, illetve az abba való beolvasztást olyképp mondta ki, hogy az SKB Rt. minden 5 db társulatbeli az 1925-ös évtől kezdődő szel-