Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)

V. A NAGYIPAR SZEREPE SALGÓTARJÁN VÁROSSÁ FEJLŐDÉSÉBEN - 2. Már nem falu, de még nem város

vénnyel ellátott részvényért 4 db 1925. évtől kezdődő osztalékra jogosult saját társulatbeli részvényt adott. Az ÉKI Rt. mint önálló iparvállalat 43 évi fennállása után így megszűnt. Amikor beolvadt az SKB Rt-be, mint a baglyasi kerület szerepelt tovább és fejtette a még feltalálható, a régiek által benthagyott pilléreket és vetőközöket. Az utolsó időben /a 30-as években/ már csak a Rau-akna volt üzemben 1939-ig, ahol még a régi baglyasaljai minőségű szenet fejtették. Zemlinszky Rezső mellett Gerber Frigyes /1856-1897/, Gerő Nándor /1862-1918/, Róth Flóris /1865-1955/ bányaigazgatók neveit kell még említenünk a bányai és a leendő város építkezéseivel kapcsolatban. A felépített telepek a községtől távolabb, annak szélein helyezkedtek el, s így annak építészeti képében még nem jelentek meg. A község területének terjedésével, a szabad beépítésre alkalmas területek fogyásával azonban hamarosan bekerültek a kialakuló "városképbe" is. A bányatelep, azaz kolónia képe. 1872 után városiasabb benyomást keltett, mint maga Salgótarján belterülete. A kőből és téglából épített "gyarmatházakkal", altiszti és tiszti lakóépületekkel, irodaházzal, szociális létesítményekkel /iskola, kórház, fürdő, sportpálya/, kövezett útjaival kitűnt a falu vályog- és faviskói, sáros, szinte járhatatlan útjai közül. A falu városiasodása felé az első lépés tehát a központi bányatelep kiépítése volt, a vasút és a Tarján-patak nyugati oldalán. 1872-1918 között a salgótarjáni központi telepek helyett már főleg egyes aknák területén építkezett a bányavállalat /Forgách-telepen, mely gr.Forgách Antal /1819-1885/ az SKB Rt. első elnökéről lett elnevezve; Károly-aknán, Új-aknán, Somlyón, Józscfin/. A telepek itt magukon viselték a szén kitermeléséből adódó üzemi jellegzetességet, azt ugyanis, hogy a bánya nem állandó, hanem vándorüzem: hirtelen kell nagyobb tömegű embernek elhelyezést biztosítani azzal a gondolattal, hogy a szén egyszer kifogy és a tömeg mehet tovább. Ennek ellenére a bánya Salgótarjánban 489 munkáslakás mellett tisztviselőlakásokat, irodaépületet, élelemtárat, ruhatárat, sütödét, mészárszéket, kórházat, munkásotthont, kaszinót, iskolát, sportpályát, uszodát épített fel.