Shah Gabriella - Balogh Zoltán (szerk.): Üvegváros (Salgótarján, 2016)
A salgótarjáni öblösüveggyártás története
10 ÜVEGVÁROS Államosítástól az újkori részvénytársaság ellehetetlenüléséig (1948-2009) 1948-2009 között a gyár működése három fejlődési szakasszal mutatható be 1. Az i. rekonstrukció céljai, eredményei 2. A zöldpalack-gyártás megszüntetése, a gyár fénykora 3. A pénzügyi, gazdálkodási, fejlesztési feltételek visszaesése, a gyár ellehetetlenülése 1948 márciusában 12 800 ezer Ft bankkölcsönnel és köztartozással, 1 800 ezer Ft veszteséggel került sor az államosításra. Az üzemek teljes mértékben rekonstrukcióra szorultak. Az első munkásigazgató Brabecz József lett. 1948 szeptemberében megalakult az Üvegipari Országos Központ. 1949-től a gazdálkodó egység ÉM (Építésügyi Minisztérium) Salgótarjáni Üveggyár néven önálló tevékenységű nemzeti vállalatként működött. 1947-1949 évek során megtörtént a gyár alapvető beüzemelése. Az első hároméves terv - a dolgozók munkamozgalmainak köszönhetően - 103,2%-ra teljesült. Az I. rekonstrukció 1950- ben indult az I. ötéves terv, melyben jelentős termelés- és termelékenységnövekedést, valamint létszámemelést irányoztak elő. Elsőrendű feladat volt a háttér- és kiszolgálóüzemek megépítése, illetve átépítése, a sötétzöld termékek gyártásának országos szintű átvétele. Az ötvenes évek első felében sűrűn váltották egymást a politika által kinevezett munkásigazgatók. A tervezés, a fejlesztés, az irányítás biztos pontja Jermendy Károly, a gyár műszaki vezetője volt. 1951- ben a gyár területén megépült az ország üvegiparának laboratóriuma. A megvalósult beruházás szakszerű hátteret nyújtott a gyártási folyamatok elemzésére, a megfelelő minőség kialakítására, a hibák gyors javítására. Ebben az évben központi utasításra szezonárukat, egymillió darab villamos- biztosítékfejet kellett legyártani. 1953- ban véglegesítették az I. rekonstrukció tervét. 1954- ig huta- és kemencefelújításokra került sor, műszaki berendezéseket vásároltak. 1954 a gyártörténet jelentős állomása. Megkezdődött az új nyersanyagtároló és keverőház építése, a IV-es hutacsarnok átépítése. Új, tízkarú, szívó-fúvó technológiájú Owens palackfúvó automatát helyeztek üzembe a III. kádon. Növelték a gázfejlesztő generátorok számát, felújítottak három kemencét. Az 1955-ben indított - 1957-ben országosan leállított - második ötéves terv során megkezdődött a trafóházi beruházás és a készáruraktár kivitelezése. 1956-ban elkezdték a nyersanyagtárolóhoz kapcsolódó iparvágányok átalakítását. Gyári tervezésű savazóüzemet telepítettek. Felújították a salakkihordó siklópályát, a generátortelepet tovább korszerűsítették. A forradalom idején a termelőmunka leállt. Csak 1957 elején sikerült biztosítani a zavartalan gyártás feltételeit. A vállalat harmadik újraindítását követően Papp Gyula vette át a gyárigazgatói tisztséget. 1958-1960 között alapvetően megújult, kapacitásában jelentősen növekedett az automata palackgyártás. A hutacsarnok tetőszerkezetének megemelését követően magas építésű kemencét telepítettek. Az üvegolvadék feederekben (üvegcsatornákban] jutott el a gépek fölé, dugattyús cseppadagolással került a formákba. Két szovjet IS palackgyártósoros automata gépet állítottak üzembe, döntés született egy lengyel AS automata gép beszerzésére. Így a 10 karú Owenssel együtt négy gyártósor adta a termelés mennyiségének mintegy 60%-át. A régi - 1914-ben működésbe állított hatkarú Owens gépet - 1958-ban kivonták a termelésből. 1960- ban átadták a központi irodaházat, a széntárolót, a TMK-műhelyt, az átépült elektromos hálózatot. A belső utak nagy részét leaszfaltozták, a tervezett kemencefelújításokat végrehajtották. Kisfazekas kemence létesült, díszítő-csiszoló, pantográf- és címkefestő gépet szereztek be. Beértek Jermendy Károly 1957-ben megfogalmazott, a több lábon álláson alapuló elképzelései: „Hármas feladat áll előttünk: 1. A zöld termelő kapacitást növelni az import csökkentése érdekében. 2. A csiszolt export kapacitásunkat növelni. 3. Egy későbbi időpontban az egyik kis fehér kád terhére növelni a finom prés, vagy a durva öblös kapacitást az import csökkentése érdekében." A vállalat 1959-ben múlta felül az 1943-as mennyi-