Shah Gabriella - Balogh Zoltán (szerk.): Üvegváros (Salgótarján, 2016)
A salgótarjáni öblösüveggyártás története
DORNYAY BÉLA MÚZEUM / SALGÓTARJÁN 11 ségi csúcstermelést. A dolgozói létszám 1800 főre nőtt. AII. hároméves terv időszakában zöld palacküvegböl 10 655 tonna/év, fehér kádüvegböl 6 550 tonna/év, finomüvegből 540 tonna/év került legyártásra, melyek összértéke átlagosan 99 millió Ft/évvolt. Egyre több hazai és külföldi kiállításon vettek részt termékeikkel. A legjelentősebb nemzetközi elismerést az 1958-as brüsszeli világkiállításon nyerték el. A IMII. ötéves terv, az új rekonstrukciós elképzelések kialakítása, megvalósítása Az 1960-as évek elejétől átfogó tervezés valósult meg az üvegipari központ koordinációjával. A hatékonyság növelése érdekében megkezdődött a gyárak profil szerint történő átalakítása erősebb központi irányítás érvényesítésével. A zöldpalack- előállítás az új orosházi üveggyár feladatává vált, de a beruházás megvalósításáig Salgótarjánnak még fokozott mennyiségben kellett gyártani az adott termékcsoportot. AII. ötéves terv alapvető célja a belső piaci megrendelések teljesítését követően az export fokozása volt. Jermendy Károly helyett - 1960-ban bekövetkezett halálát követően - Riba Pál szilikátmérnök, a zagyvapálfalvai üveggyár Zagyva II. beruházásának vezetője lett a gyár főmérnöke. Irányításával kezdődött meg a II. rekonstrukció előkészítése. A zöld- és fehérüvegterméket egyaránt gyártó vállalkozás teljesen mértékben át kívánt állni a minőségi fehérüveg gyártására. A fejlesztési tanulmányban az alábbiakat fogalmazták meg: I. Központi feldolgozó üzem létesítése, a finom- üveg-termelés kis- és nagyfazekas kemencékre, az I. kádkemencére történő telepítés elodázhatatlan. 2. Szükséges néhány importgép beszerzése. 3. Bővíteni kell a VI. hutacsarnok területét. 4. Halaszthatatlan új szennyvízderítő létesítése. 5. Növelésre érett a nyersanyagtárolás. 6. Új központi kazánház épüljön. 7. Új generátor kerüljön beüzemelésre. 8. Bővüljön az iparvágány. 9. Energetikai biztonságot kell létrehozni. 10. A többlet vízigényt biztosítani kell. II. Néhány területen indokolt az olajfütés bevezetése. 12. A tárolási kapacitást növelni kell. 1962-ben átdolgozták a vállalatra vonatkozó ötéves tervet. Kiemelt feladatként jelölték meg a 4 automata, a félautomata gépek zöldüveg-termelési kapacitásának maximális kihasználását, a minőségi öblösüveg-termelés fokozását, az export növelését. Rögzítették a zöldpalack-gyártás visszafejlesztésének lehetőségeit, a félautomata „kikó" és a kézi gyártás növelését. Szükségessé vált a szakmunkáslétszám emelése, a szervezett képzés biztosítása. Az orosházi beruházás csúszása miatt még 1968-ig fenn kellett tartani a zöldüveg salgótarjáni gyártását. 12 üveggyárból 1963-ban megalakult az Üvegipari Országos Vállalat (ÜOV), melynek kiemelkedő egysége lett a Salgótarjáni Öblösüveggyár és a Salgótarjáni Síküveggyár. A döntés célja a termelőerők koncentrációja volt. Megszűnt a vállalatok addigi bizonyos szintű függetlensége, központosították a gyárak termékszerkezet-átalakításának, a pénzeszközök átcsoportosításának döntési mechanizmusát. 1964 végén az „öblös" megkezdte a feldolgozóüzem építését. Lebontottak egy sor régebbi üzemegységépületet, melyek korszerűtlenek, egészségtelenek, elaprózottak voltak. A gépi termelőkapacitáshoz igazodva a II. ötéves terv időszakában a mintegy 120 négyzetméteres olvasztófelületet 25%-kal megnövelték. Az l-lll. számú kádak zöldüveget termeltek, összesen 106 négyzet- méteren. Nyolc KIKO félautomatát, a két AV, egy AS, valamint a 10 karú Owens automatákat szolgálták ki. A IV-VI-VI1. kádakon durva fehérüveget gyártottak KIKO gépeken, kézi présgépeken, valamint kézi gyártással. Az l-lll. fazekas kemencéken - összesen 15 fazékból - finom fehér és színes áruk készültek kézi gyártással, félautomata présgéppel. 1965- ben nevezték ki igazgatónak Varga Gyulát, aki 1966 szeptemberére elérte a többször halasztást szenvedett II. rekonstrukciós program jóváhagyását. A 61,4 millió forintos beruházási összeg mellett - az épülőben lévő központi feldolgozóüzem létesítésének költségeivel együtt - elfogadtatta a technológiai folyamatok automatizálásának és a földgázüzemre történő átállás finanszírozását is. A teljes körű fejlesztés érintette az üveggyártás (kézi, félautomata, automata) valamint -feldolgozás (pattantás, durva- és finomcsiszolás, festés) minden elemét. A rekonstrukciós beruházás a III. ötéves terv során (1966-1970) realizálódott. 1966- tól a minőségi üveggyártásban meghatározó szerepet betöltő „C" jelű kádkemence lehetőséget teremtett a folyamatos, többműszakos gyártásra. 1967- ben a központi feldolgozó épületén belül jelölő, új korongos és díszítő csiszoló, festőműhely, valamint mérőeszközök készítésére ún. kalibrálóüzem létesült. Az év során befejeződtek a samottüzem építési munkálatai. 1968. november 15-én kioltották az utolsó zöldüvegtermelő kádat, így 75 évi termelés után befejeződött az előző esztendőkben még csúcsra futtatott gyártás. 1968-1971 során megtörtént az
