Balogh Zoltán: „Köszönöm a Jóistennek, hogy ide születhettem" - Zenthe Ferenc és Salgótarján (Salgótarján, 2014)

Azok a csodálatos salgóbányai gyermekévek-Zenthe Ferenc gyermekévei Salgóbányán 1920 - 1930

Margit, Zenthe Ferenc salgóbányai tanítónője. A közéleti szerep egyébként sem állt távol édesapjától. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület alapításkori rendes tagjai között ott találjuk Rameshofer Béla Selmecbányái akadémiai hallgatót. A színművész bányafőmérnök édesapja munkájáról mindig szeretettel és hálásan emlékezett. „Apámra gondolok egyre sűrűbben, aki bányamérnök volt. Ö rögzített belém valamit. Hajnalban kelt. Mindenre volt figyelme. Ahol ö szolgált, soha nem történt semmi váratlan esemény. A pusztító váratlanságoknak ő semmi esélyt nem adott. Ű döbbentett rá arra is, hogy szolgálni szeretet, hit nélkül nem lehet, és aki ezt nem veszi figyelembe, az igen könnyen elveszik mindörökre."^ másik interjúban: „ Talán bányamérnök apámtól örököltem, hogy nyugodt vagyok, és szeretem a rendet, a feszességet, a pontosságot... Édesapám szakmájában akár néhány centiméternyi pontatlanság is halálos veszélyt okozhatott: betör a víz az aknába, vagy ilyesmi." Édesanyja, Stephens Franciska elnökletével alakult meg 1928-ban Salgótarjánban a Szent Erzsébet Katolikus Nőegylet. Az ő nevéhez fűződik a salgói Nöegylet megalakítása, amelynek a fővédnöke Zenthe Ferenc édesapja, Rameshofer Béla volt. Zenthe Ferenc harmadik gyerekként született, közgazdász bátyja, Béla már nem lakott Saigon, Ilona nővére élt még a családdal. „Mokány kisgyerek voltam, emlékszem „Tutyinak" hívtak - jellemezte gyermekkori önmagát egyik interjújában a művész. Katolikus családban nőtt fel,... itt a városban kereszteltek, s ugyanabban a katolikus templomban a dombon volt a nővérem esküvője is dr. Madách Józseffel“. „A hitet is a családom, a neveltetésem ültette el a lelkemben, miként a derűt, a teremtett világ tiszteletét." Édesapja a biztos kenyéradó mérnöki szakmát szánta fiának, de ő a színészmesterséget választotta „A családunkban orvosok, mérnökök voltak. Apám mindenáron azt akarta, hogy a közgazdasági egyetemre iratkozzam be, amit én meg is tettem."

Zenthe Ferenc gyermekkorától figyelt a természet hangjaira. A salgói bányagondnoki lakás kertjében díszlő szelíd gesztenyefák, a fákon ugráló mókusok, a pompás salgói erdei levegő, a különleges salgói telek és téli örömök megalapozták természetszeretetét. „Csodálatos dolog együtt élni a természettel, és figyelni változásait”- vallotta. Nem véletlen, hogy ekkor erdésznek készült.

„Sok emlékem fűződik ehhez a szép, romantikus vidékhez. A barátok, az erdő, a fogaskerekű vasút, a téli szánkózások mind nagy hatással volt a további életemre. Hálás vagyok a sorsnak, hogy itt születtem."- idézte Zenthe önvallomását a megyei díszpolgári cím adományozására készített laudatio.

Hová született Zenthe Ferenc? Hogyan nézett ki Salgóbányatelep az 1920-as években? „Salgóbánya [4Q0m] Salgótarjánhoz tartozó bányatelep, vagyis a Rimamurány - Salgótarjáni Vasmű Rt. saját céljaira szolgáló szénbányája, a Medves-fennsík Ny-i szélén, Salgó vára alatt. Nagyszerű - délre néző - fekvésénél, magasságánál és pompás erdei levegőjénél fogva, kitűnő magaslati gyógyhely vagy nyaralótelep lehetne belőle, akár csak a szomszédos és elhagyott Rónabányából is!"- írta Dornyay Béla 1929-ben megjelent turisztikai kalauzában.

Dornyay Béla Múzeum i 13