K. Peak Ildikó et al.: Salgótarjánról diákoknak (Salgótarján, 2014)

A városi jogú Salgótarján

A Báthori szobor avatása, 1933

A városvezetés és a vállalati vezetés kormánypárti volt, ideológiailag a nemzetikeresztény gondolatkörhöz tartoztak. Erős volt a revíziós igény, Salgótarjánban különösen az, hiszen 1920-ban határvárossá vált, természetes vonzáskörzetének északi részét elvesztette. A város vezetői egy helyi politikai csoportosulást, a Salgótarjáni Községi Pártot is megalapítottak. A párt a kormánypárti politikát képviselte helyi szinten. Förster Kálmán szerette úgy jellemezni magát, mint akitől idegen a pártpolitika. A különböző érdekcsoportok összefogását szorgalmazta, a politikai szemléletű széthúzást kárhoztatta. Feladatorientált vezetőnek tartotta magát. A városvezetéshez közel álló sajtótermék a „Munka"című hetilap volt. [7. fotó) A város munkásváros jellegéből adódott egy a korszakon végig érzékelhető ellenzéki érzület is, amely különböző pártok támogatásában tükröződött. Az 1920-as években a korábbi évtizedek hagyományát követve erős volt a városban a baloldali szociáldemokrata párt. Az illegális kommunista párt szimpatizánsai az erős belbiztonsági ellenőrzés következtében nem tudtak számottevő hatást kiváltani, legfeljebb a szociáldemokrata pártba beépülve próbálták

18 I SALGÓTARJÁNRÓL DIÁKOKNAK