Bagyinszky Istvánné - Szvircsek Ferenc (szerk.): Értékek és konfliktusok. Salgótarján és Nógrád megye kulturális élete a hatvanas években. Történeti tanácskozás Salgótarján, 2004. október 25. (Salgótarján, 2005)
Prakfalvi Endre: Szemelvények Salgótarján építészetének történetéből
Értékek és Konfliktusok vasút állomás és a tervezett 4 emeletes irodaház határolják a felvonulásra is alkalmas díszteret, kihangsúlyozva Nógrád megye székhelyének reprezentatív központját.43 A végleges és elfogadott beépítési terv (1962. IV.) szintén a Lakóépülettervező Vállalat keretében már Magyar Géza (1930) munkája volt: a főtér déli oldalát az K-NY-i tájolású, hat lépcsőházas nyolcszintes sorházának bütüje, tömör végfala és az üzletház zárja. A tervezetet a városi tanács végrehajtó bizottsága 109/1962. sz. alatt jóváhagyta.44 A tér épületei közül először a szálloda épült meg. Az országban elsőként nyersbeton - látszóbeton homlokzatú Karancs szálló terveit Jánossy György (1923-1998) és Hrecska József készítette. Az egykori közlés szerint a megbízás eredetileg csak egy szálloda tervezésére szólt s a tervező javaslatára bővült a centrum építési programja közintézményekkel.45 Az építészt 1965-ben a szálló „építészeti megoldásáért” Ybl Miklós-díjban részesítették.46 A központ, az új főtér városképi kialakítása „egyik legsikeresebb közelmúltban keletkezett városrekonstrukciónk”- írta a kortárs és pályatárs Farkasdy Zoltán a Szrogh György (1915-1999) tervezte József Attila művelődési ház és megyei könyvtár épületegyüttesét (1961-1966) ismertetve. Méltatásában kiemelte a tömegek és terek formálásának nagyvonalú egységét, szerves integrálását az épületcsoport elemei közé.47 1967-ben Szrogh Györgyöt is Ybl- díjjal jutalmazták alkotásáért.48 A művelődési központtal egyidőben épült meg a főtér csoport harmadik eleme az un. 13-as épület. A Magyar Géza tervezte 192 lakásos épület tartószerkezeteinek nyers betonfelületei illeszkednek a szálló, hasonló megoldásaihoz.49 Magyar második Ybl-díját majd a Nógrádi Sándor Munkásmozgalmi Múzeum (1972,1980) tervezéséért nyeri el 1981-ben.50 43 MÉpM tervmásolat gyűjtemény (Lakóterv). MÉpm 1961/5. p.5. 44 MÉpM tervmásolat gyűjtemény. 45 MÉpm 1962/6. pp.4-5. (A közölt helyszínrajz még az 1960-as fésűs beépítésű!) Magyarország (vidéki) építészete a XX. században (Szerk.: Lőrinczi Zsuzsa) Bp. 2002. p.l 15. A szálló a tervezésének évei 1959-61. kivitelezés 61-63. Jánossy György, építőművész (Szerk.: Ferkai András) 6BT, 2001. pp. 35-36. Az épület részletes ismertetését lásd: MÉpm 1965/l.pp.8-19. 46 Évek, művek, alkotók Ybl Miklós-díjasok és művei, 1953-1994. (Szerk.: Schéry Gábor) Bp.l995.p.l78. 47 MÉpm 1967/2.pp.24-35. További adatok, MÉpm 1962/6.pp.6-7. MÉpM Szrogh-hagyaték. Az organizációs elrendezési vázlatterv kelte 1961.V.12. törzsszáma 3178/60 (KÖZTI) 48 Évek, művek... idmű .pp.198-199. A művészettörténész Perneczky Géza is méltatta az új Város- központot. (Magyar Nemzet 1967. november 18.) Vö.: Farkasdy Zoltán Városművészet. „A Főtérrel valami új és nagyszerű, mai értelemben vett monumentalitás született, jelenkori építészetünk legjobb eredményei egyikeként...” MÉpm 1968/2.p.60. 49 „Az épület, a belső válaszfalak kivételével teljesen előregyártva készült. Két db konzolos kétlábú keret adja egy szint négy pillérből álló harántvázát. A keretek beton mérete az össze szinten változatlan, mely az előregyártás technológiája miatt volt szükséges. A vasbeton keretekre 4,2 m fesztávú feszített előregyártott vasbeton panelek kerültek, kivéve a pillérek sávját, ahol monolit födémlemez készült, amely egyúttal az épület hosszmerevítését is biztosítja. A homlokzatokon a tartó- szerkezetek nyers betonfelületűek, a kitöltő elemek szabaddá tett adalékanyagú fehér betonelemekből készültek.” MÉpm 1965/4.p.l6. 50 Évek, művek... id.mű p.338. MÉpm 1981/6.pp.l3-17. 86
