Bagyinszky Istvánné - Szvircsek Ferenc (szerk.): Értékek és konfliktusok. Salgótarján és Nógrád megye kulturális élete a hatvanas években. Történeti tanácskozás Salgótarján, 2004. október 25. (Salgótarján, 2005)
Boros Sándor: Negyven év múltán
Értékek és Konfliktusok NEGYVEN ÉV MÚLTÁN BOROS SÁNDOR Örülök, hogy sor kerül a mai tanácskozásra. A szülőföld szeretete, a tenni akarás a közös otthonért - kimeríthetetlen erőforrása a város fejlődésének. Erre ma különösen nagy szükség van Salgótarjánban. A lokálpatriotizmusnak, a helyi identitásnak éppen úgy nélkülözhetetlen része a történeti tudat, a múlt vállalása és hagyományainak ápolása, mint a nemzeti tudatnak. A város alig nyolc évtizedes történetének súlypontja a 20. század második felére esik. Fontos tehát megvizsgálni ezeknek az évtizedeknek az örökségét és meghatározni a viszonyunkat hozzá. A fiatal nemzedéknek is el kell mondanunk, hogy mikor és hogyan lett ilyen a szülővárosa, amelyben él és amelyet magáénak érez. Örülök a mai konferenciának azért is, mert a város kultúrájának alakulását tárgyalja meg. Természetesen feldolgozásra és tisztázásra várnak ennek az időszaknak más fontos, sőt meghatározó területei is: a gazdaság, az urbanizáció, a város-rekonstrukció, az igazgatás, a népesedés, az oktatás, az életforma alakulása. Remélem, hogy a mai kezdet a következő években folytatódik és a kép egyre teljesebbé válik. A kultúrában ebben az időszakban olyan mélyreható folyamatok indultak el, amelyek megváltoztatták a város arculatát, s meghatározóan járultak hozzá a mai városkép kialakulásához. Ez tehát az örökség, a hagyomány fontos része, amely vállalható és folytatható. Köszönöm a lehetőséget, hogy a várostörténet ezen korszakának ismerőjeként és részeseként - talán aktív alakítójaként is - elmondhatom saját olvasatomat a történésekről. Salgótarján mai városképe, kulturális arculata a város történetének második felében formálódott meg. Kialakulásában meghatározó szerepe volt egy negyven éve kidolgozott kulturális fejlesztési programnak. 1964. december 1-jén a megyei pártbizottság határozatot fogadott el „Salgótarján megyei kulturális központtá fejlesztéséről”. Ez olyan átfogó kulturális fejlesztési koncepciót és programot vázolt fel a város számára, amely a következő évtizedekben is megőrizte érvényét és sikeresen megvalósult. Miért került erre sor? Müyen körülmények és feltételek inspirálták ezt a politikai döntést? Kiindulópont és meghatározó motiváció volt a kezdeményezéshez az elégedetlenség a város akkori kulturális állapotával, szerepével, az a felismerés, hogy egyre nagyobb a feszültség Salgótarján közigazgatási szerepe, gazdasági fejlődése és kulturális helyzete között. 1950-ben a város politikai döntéssel megyeszékhely lett, de ennek a szerepnek a betöltésére nem volt felkészülve. A 60-as évekre az ipar fejlődése, a városépítés és az urbanizáció jelentősen előre haladt, az oktatás és a művelődés azonban nem tartott ezzel lépést. A közvetlen indíték tehát a városfejlődés kiegyensúlyozatlanságának megszüntetése, a lemaradás felszámolása, a „hiánypótlás” volt. Ehhez járult a városiasodás kulturális normáihoz való csatlakozás szándéka az egyre impozánsabb városépítési koncepció hatására, valamint a szocializmus jövőjéről hivatalosan elfogadott ideológikus kép. Mi segítette elő a koncepció megszületését és sikerét? A célok megvalósításához a város nem rendelkezett elégséges saját forrásokkal, ezért fontos volt, hogy Salgótarján kulturális programja az első lépéstől megyei célként jelent meg a döntéshozó szférában. Sal7
