Bagyinszky Istvánné - Szvircsek Ferenc (szerk.): Értékek és konfliktusok. Salgótarján és Nógrád megye kulturális élete a hatvanas években. Történeti tanácskozás Salgótarján, 2004. október 25. (Salgótarján, 2005)
Boros Sándor: Negyven év múltán
Értékek és Konfliktusok gótarjánt az egész megye kulturális életének központjává kell fejleszteni és biztosítani kell az ehhez szükséges intézményeket - határozta el az MSZMP megyei pártértekezlete 1962. októberében.1 Ezt meghatározónak lehet tekinteni a következő évek koncepció-formálási, tervezési folyamatai és a forrásokról határozó döntéshozatal szempontjából. Az 1964. decemberi határozat is Salgótarján megyei kulturális központtá fejlesztéséről szól.2 A város - megye összefüggésében figyelmet érdemel, hogy Salgótarján megyeszékhely szerepe az 50-es évek során megfelelő feltételek és hagyományok híján csak korlátozottan, főleg adminisztratív jelleggel érvényesült. A megye községei - a negyven év előtti közlekedési és kommunikációs viszonyokat figyelembe véve - nagyon messze estek a kultúrát kisugárzó fővárostól és tradicionális vidéki központoktól, ezért egy közvetítő szerepet betöltő regionális kulturális központ kialakítása a kisebb települések - így: az egész megye lakosságának - érdeke is volt. A salgótarjáni célok megyei összefüggésbe helyezése szerencsésen illeszkedett az országos művelődéspolitikai koncepcióba is, amely ezzel kapcsolatban két fontos törekvést fogalmazott meg. „A város és a falu közötti kulturális különbség megszüntetésének egyik lépcsőjeként, de általában egész művelődésünk egészségesebb fejlődése, szélesebb alapokra helyezése érdekében is fejleszteni kell a vidéki városok kulturális életét. ’’ „Tovább kell fejleszteni hagyományos vidéki kulturális központjainkat, és új kulturális központok kialakítására kell törekedni. ”3 Az országos prioritásokhoz való kapcsolódás növelte a támogatás és a megvalósulás esélyeit. Az, hogy Salgótarján kulturális fejlesztésének célját a megyei pártértekezlet elhatározta - politikai súlyt, kedvező hátszelet adott a programnak. A harmadik ötéves terv kimunkálása során azonban csak akkor lehetett ezt érvényesíteni, ha megfelelő konkrét elképzelésekben, tervekben jelent meg. 1964 ilyen szempontból alkalmas idő volt a két év előtt kinyilatkozott politikai akarat felélesztésére és a fejlesztési célokról, feladatokról konkrét politikai döntések kezdeményezésére, mert ezek kötelező érvényűek voltak az állami tervező szervek számára. Azt a késztetést sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy szűk két éven belül esedékessé vált a számadás az 1962-es határozat végrehajtásáról, és - mivel a salgótarjáni párt- szervezet volt a legerősebb a megyében - biztosan lehetett számítani a számonkérésre. Hogyan alakult ki a kulturális fejlesztési koncepció? A Nógrád című megyei napilap 1964. augusztus 16-i kulturális mellékletében vitaindító cikket közölt „A megye székhelyéhez méltó szellemi életet” címmel.4 Ebben egy átfogó és argumentált elképzelés fogalmazódott meg a célokról, feladatokról és feltételekről. A javaslat arra a helyzetmeghatározásra épült, hogy Salgótarján most válik valóban várossá. Szellemi arculatát tekintve még nem egészen az. A feladat: kulturális arculatát tekintve is várossá tenni Salgótarjánt. Ennek jegyében konkrét célok fogalmazódtak meg: létrehozni a szükséges kulturális intézményeket; alkotó szellemi életet ösztönözni; kulturális eseményeket, rendezvényeket szervezni; megteremteni a feltételeket a szabadidő kulturált felhasználásá1 MSZMP Nógrád megyei pártértekezlete 1962. MSZMP Nógrád Megyei Bizottsága 1962. 27-28. old. 2 Határozat Salgótarján megyei kulturális központtá fejlesztéséről Nógrád 1964. december 6. 3 Az MSZMP művelődéspolitikájának irányelvei. (1958) MSZMP határozati és dokumentumai 1956-1962 Kossuth, 1964. 255. oldal 4 Boros Sándor és Balogh Gyula: A megye székhelyéhez méltó szellemi életet. Nógrád 1964. augusztus 16. 8
